Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Genera dicendi

A beszédfajtákra vonatkozó megállapításokat keresve a korszak teoretikus műveiben, a legkézenfekvőbbnek tűnik először azt megnézni, hogyan hatott a vizsgált időszakban a klasszikus retorikák tanítása a genera dicendiről. A század legnagyobb hatású külföldi szerzői közül elegendő Vossiusra vetni egy pillantást. Szerinte a három character (humilis, grandis, mediocris) legfontosabb meghatározója a beszéd tárgya, a materia.632 Ugyanezt olvashatjuk a hazai iskoláknak szánt, Magyarországon szerkesztett és kiadott kézikönyvekben, és a tárgy meghatározó jellege több-kevesebb hangsúllyal kiegészül az antik szónoklattanokból jól ismert egyéb szempontokkal.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave