2020 és 2022 között a vállalati rugalmassági intézkedés (Expedientes de Regulación Temporal de Empleo, ERTE) keretében (amely ideiglenesen lehetővé teszi a munkaszerződések felfüggesztését vagy a munkaidő csökkentését) külön a pandémiával kapcsolatos támogatást kaptak a cégek. Érvénybe lépett a Covid–19-hez kapcsolódó elbocsátások és felmondások tilalma, halasztások a járulékok és társadalombiztosítási tartozások megfizetésére. Ezeket az intézkedéseket folyamatosan felülvizsgálták, korrigálták.

A járvány után az aktívak aránya és a foglalkoztatás nőtt. Bár még mindig magas szinten van, de a munkanélküliségi ráta is 12,2%-ra csökkent 2023-ban. A bevándorlás miatt a foglalkoztatottak száma az elmúlt egy évben nagy ütemben nőtt, a vállalatoknál a meglévő munkanélküliséghez képest sok betöltetlen álláshely van (Doménech, 2023).

Ha a régiókat tekintjük, 2020 különösen negatív év volt Andalúzia, a Baleár-szigetek, Asztúria, Baszkföld, Kasztília-La Mancha és Navarra esetében (Myro, 2021). Az ipari tevékenység ezekben a régiókban esett vissza leginkább.

A gazdasági visszaesés ellensúlyozására hozta létre 2021-ben az EU a NextGenerationEU helyreállítási tervet. Az EU 2020-as GDP-je 6%-ának megfelelő összeg kerül kiosztásra. A járvány következtében előtérbe került a stratégiai függőség, a globális ellátási láncok sérülékenysége és a digitalizáció fontossága. Az EU céljainak 90%-át a Helyreállítási Alap (RRF) finanszírozza, amiből a legnagyobb juttatást Olaszország és Spanyolország kapta. A spanyol esetben 69,5 milliárd euró a juttatás 2021 és 2026 között.

A finanszírozás feltétele Spanyolországban is egy saját helyreállítási és rezilienciaterv (RTRP) elkészítése volt, ami több mint száz reformot irányoz elő különböző területeken. Az EU-tól kapott összeg 7%-át K+F-re, 10%-ot oktatásra, képzésre, 40%-át zöld átállásra, 30%-át digitális átmenetre fordítják (Lacuesta és Vallés, 2023). Az RTRP négy fő tengelye (zöldülés, digitalizáció, kohézió és egyenlőség) 30 komponensből áll, a 12. komponens az iparpolitika. Itt három fő befektetési (támogatási) terület van: a) ágazati adatok (finanszírozás 11%-a), b) digitális versenyképesség és fenntarthatóság (67%), c) körforgásos gazdaság (22%). A zöld és digitális átállás (néha egymással átfedő) céljainak fontosságát mutatja a 1.3. ábra.

 

2023 júniusában a spanyol kormány kiegészítő mellékletet nyújtott be az RTRP-hez, amelyben 7,7 milliárd kiegészítő támogatást, 2,6 milliárd REPowerEU-támogatást és 84 milliárd kedvezményes kamatozású kölcsönt kért. E kiegészítő források jelentős részét a már korábban elkezdett 12 stratégiai gazdaságélénkítési és átalakítási program (spanyol rövidítéssel PERTE) megerősítésére fogják felhasználni. Ezenfelül hitelt nyújtanak a regionális kormányok fenntartható beruházási projektjeinek finanszírozására, és az Állami Hitelintézet (ICO) közvetítésével a vállalkozások számára a fenntarthatósági projektek, a szociális bérlakások és a vállalkozások növekedésének finanszírozására. A hitelek fennmaradó részét különböző alapok számára különítik el, amelyek célja az üzleti szektor támogatása, a háztartások és a vállalatok energiaátalakítási beruházásainak adókedvezményei, valamint a társadalmi kohézió megerősítése. A kiegészítő mellékletben meghatározott reformok célja a zöld átmenet és a digitális átalakulás felgyorsítása, a megújuló energiák elterjedésének ösztönzése, a fenntartható mobilitás előmozdítása, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a stratégiai autonómia különböző dimenzióinak megerősítése érdekében (Alonso és Matea, 2023). 2024 februárjában meg is hirdették az első tendert 750 millió euró értékben a kiegészítő források terhére a fotovoltaikus panelek, akkumulátorok, szélturbinák, hőszivattyúk és elektrolizátorok berendezéseinek és alapvető alkatrészeinek gyártásához.4

A PERTE-programok az NGEU-jutattások fontos területekre csatornázásának eszközei (36/2020 számú törvény) összesen együttesen 40,9 milliárd euró állami beruházással (Domínguez és Gomariz, 2023). A PERTE-k egyébként az állami és a magánszektor közötti együttműködés keretében valósulnak meg. Jelenleg tizenkét PERTE létezik: elektromos és hálózatba kapcsolt járművek fejlesztése (4,295 md); egészségügyi csúcstechnológiák (1,650 md); megújuló energiaforrások, megújuló hidrogén és tárolás (10,475 md); agrár-élelmiszeripar (1,450 md); új nyelvi gazdaság (1,100 md); körforgásos gazdaság (792 m); hajógyártás (310 m); repülés és űrkutatás (923 m); digitális ipar; repülőgépipar; a vízkörforgás digitalizálása (2,790 md); mikroelektronika és félvezetők (12,250 md); szociális gazdaság és gondozás (1,808 md) és ipari dekarbonizáció (3,100 md).

Az elektromos járművekkel kapcsolatos PERTE VEC-program tendereit már több fordulóban kiírták. A második forduló (PERTE VEC II) A része az akkumulátorgyártáshoz, B része az autóipari globális értékláncokhoz kapcsolódó cégeket támogatta. A PERTE VEC II/A keretében számos cég kapott 26 projektben támogatást (pl. Stellantis, Lotte, Refinasol Battmat, Renault, SEAT, BASF, Lithium Iberia; a San José-i lítiumbánya 18,8 millió euró támogatást kapott, a második keretes írást). Összesen 528,7 millió euró támogatást kapott a nemzeti lítiumion-akkumulátor-értéklánc fejlesztése5. A B részből eddig 170 millió euró állami támogatást osztottak ki. Ebből 130 millió támogatást a Mercedes Benz kapott a vitoriai gyárára, a többit más cégek (Basquevolt, Jema Energy, Irizar, Nissan, Autotech, Masats stb.)6 A harmadik forduló, hasonló módon, A és B részre tagozódott 2024 őszén és 2025 elején, akkumulátoripari és elektromos autóipari beruházásokat támogatva (pl. Lithium Iberia, Iberpotash, Renault, HubTech, Stellantis). A PERTE VEC-program negyedik részét is tervezik.

Van agrár-élelmiszeripari PERTE is, több tenderrel, továbbá a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve dolgoznak a halászati feldolgozóipar támogatási programján (ennek költségvetése 50 millió euró). További 200 millió euró áll rendelkezésre nyílt tenderen a mikrochipek és félvezetők számára, és a szén-dioxid-mentesítésre irányuló PERTE is beindul 150 millió euró támogatással és 100 millió euró kölcsönnel7.

A PERTE-k megvalósítása nem mentes a kihívásoktól, problémáktól. Ilyenek a strukturális, ciklikus vagy regionális problémák, amelyek akadályozzák az innovációhoz és a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó beruházások befogadását. Például ilyen lehet a piac elégtelen mérete, a rendelkezésre álló regionális magánforrások szűkössége vagy a magán K+F beruházások alacsony intenzitása (Xifré, 2022). A PERTE-programokat előzetesen értékelni kell és megvalósulásukat nyomon kell követni.

A feldolgozóipar a spanyol hozzáadottérték-termelésben 12,5%-ot tesz ki, kevesebbet, mint átlagosan az EU-ban (melléklet, M2/b táblázat). A spanyol iparpolitika három fő célja: 1. adatvezérelt digitális átalakulás az ipar és a szolgáltatások területén; 2. a feldolgozóipar súlyának erősítése és az ipari vállalatok méretének növelése; 3. a körforgásos gazdaság erősítése, hatékonyságának javítása.

Ahogy láttuk, az Unió fő célja a „zöldítés” és valamilyen szintű stratégiai autonómia megteremtése. A spanyol szerep az EU stratégiai autonómia terveiben háromféle lehet: 1. saját erőforrásait összehangolni az EU-val és azokra a területekre összepontosítani; 2. az EU irányelveinek átültetése és a szabályozások „kísérleti” terepe; 3. megfelelő humán erőforrás biztosítása a preferált ágazatok igényeinek kielégítésére (León, 2023).

A spanyol „saját erőforrások” a kritikus nyersanyagok szempontjából nem elhanyagolhatóak (első keretes írás). Az alábbi esettanulmány az állami és uniós támogatások szerepét is bemutatja ebben (második keretes írás).