2. Iparpolitika és Ipar 4.0

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon jónak tartom, hogy a szerző megvizsgálja az iparpolitika fogalmát, hangsúlyozva, hogy annak célja a gazdaság szerkezetének átalakítása szelektív kormányzati politika segítségével. Mindez feltételezi az innovatív technológiák széles körű használatát, a kutatás-fejlesztés meghonosítását, valamint a termelékenység érdemben való növelését. Egy helyesen megválasztott iparpolitikai fejlesztési stratégia, amely maradéktalanul figyelembe veszi a jelenkori világgazdasági rendszer követelményeit (strukturális igazodás, magasan képzett és jó minőségű humántőke-állomány megléte, továbbá innováció és kutatás-fejlesztés szerepe) hosszabb távon is megalapozhatja egy adott ország kiegyensúlyozott gazdasági növekedését, valamint javíthatja versenyképességét. Az elmúlt időszakban a gazdaságilag fejlett országokban az iparpolitika egyre szorosabban kötődik a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzésekhez, melyek célja a zöld gazdaság, és ezen belül környezetbarát iparpolitika kialakítása. A szerző vitaanyagában említést tesz az iparpolitika kapcsán a „fehér elefántok” kialakulásáról. Érdemes lenne néhány gyakorlati spanyol példát is felvázolni arról, hogy milyen típusú beruházásokra került sor az elmúlt években az ibériai országban, melyek fenntartási költsége nagyobb volt, mint a gazdasági értelemben vett hasznossága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság széles körben terjedt el az Ipar 4.0 fogalma, amely a digitalizáció nyújtotta új típusú technológiákra épül. Ebben a termelés minden egyes szakaszát érintő új modellben az ipar és a szolgáltatások szorosan összekapcsolódnak, a digitális átalakulás a „gyártó gazdaságok” integrációját eredményezi, felértékelve a globális értékláncok szerepét a termelés, a gyártási folyamat és az értékesítés terén. Rendkívül hasznos és fontos tanulságokkal szolgál Magyarországra nézve a szerző 2.1. táblázata, „Az Ipar 4.0 egyes elemeinek üzleti alkalmazása a feldolgozóiparban, %”. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy bár a spanyol cégek a széles sávú internet (100 Mbit/s letöltésű internetkapcsolat) terén még a németországinál is jobb eredményt értek el, ugyanakkor a 3D-nyomtatás és a felhőalapú szolgáltatások területein már szembetűnő a lemaradás a két ország között. Véleményem szerint a dolgozat továbbfejlesztésének egyik fontos vetületét képezné a digitális gazdasági és társadalmi index (DESI) Spanyolországra és Magyarországra vonatkozó adatainak összehasonlító jellegű vizsgálata, amely a dolgozat mellékletében számszerűleg is szerepel. Ennek során számos hasonlóság és különbség állapítható meg a két európai uniós tagország között. A DESI 2023-ban közzétett adatai alapján megállapítható, hogy az alapvető digitális készségek terén a 16 és 74 közötti korosztály körében hazánk az uniós átlag (53,92 százalék) alatt teljesít (49,09 százalék), miközben Spanyolország az első 10 tagország között szerepel (64,16 százalék). Jelentős a különbség ugyanakkor Magyarország és Spanyolország között a legalább 1 Gb/s letöltésű nagy sebességű internethálózat használata terén. Hazánkban a háztartások közel harmada, míg az ibériai országban összesen 14,57 százaléka rendelkezik ilyen korszerű technológiára épülő rendszerrel. Ugyanakkor az alapvető szintű digitális képességek használata a kis- és közepes vállalati szektor körében (a pénzügyi ágazat kivételével) Spanyolországban és Magyarországon is az uniós átlag (69,1 százalék) alatti értéket mutat (67,5 és 51,7 százalékpont) (European Commission DESI, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló megállapítás fogalmazható meg a vállalatok részéről a felhőalapú szolgáltatások használata terén is, amely inkább a nagyvállalati szektorban elterjedt mind Spanyolországban, mind pedig Magyarországon. Ami a vállalatirányításban a mesterséges intelligencia használatát illeti, az ibériai országban működő kis- és közepes vállalatok 7,7 százaléka alkalmazza ezt a korszerű eljárást, míg Magyarországon csak a kkv-k 3,3 százaléka (European Commission DESI, 2023). Úgy gondolom, hogy a digitális gazdaság iparpolitikában játszott szerepének vizsgálata kulcsfontosságú a téma holisztikus elemzésekor. A kutatás során felmerülő főbb kérdések a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Mi a magyarázata annak, hogy a spanyol cégek – elsősorban a kkv-szektor – jelentős lemaradásban van a 3D-nyomtatásban és a felhőalapú szolgáltatásokban? Az elmúlt években ugyanis számos kezdeményezés látott napvilágot, főleg kormányzati szinten, a spanyol vállalati szektor nemzetközi piacokon való helyzetének erősítése és exporttevékenységének ösztönzése érdekében.
  2. A spanyol kkv-szektor versenyképessége szempontjából kiemelten fontos szerepet játszanak az Európai Unió által nyújtott támogatások. Milyen módon használta fel a spanyol kis- és közepes vállalati szektor az uniós támogatásokat a 2014 és 2020 közötti időszakban? Milyen mértékben segítették elő az uniós pénzügyi források a spanyol vállalatok nemzetköziesedését? Melyek a főbb tapasztalatok a kkv-ágazatnak nyújtott támogatások kapcsán a 2021 és 2027 közötti költségvetési periódusban?
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave