Szemléletes, ahogyan a szerző dolgozatában a spanyol ércbányák példáján keresztül mutatja be a felmerülő főbb problémákat (környezetvédelmi előírások megsértése, mérgező anyagok levegőbe, talajvízbe és természetes vizekbe kerülése, illetve környezeti hatásvizsgálat nélküli projektek kezdeményezése). Az elektromosautó-gyártás számára nélkülözhetetlen alapanyagot jelent a lítium használata. Ugyanakkor ennek az ásványkincsnek a bányászata – csakúgy, mint az ólom, a nikkel és a réz kinyerése – jelentős kockázatot jelent az épített természeti környezetre. Jelenleg Magyarországon is heves vita alakult ki az egyes kiemelt beruházásokkal kapcsolatosan (lásd a fóti és a sóskúti akkumulátorfeldolgozó üzemet és a kínai CATL Debrecenben tervezett beruházását, amely a 2025-től készülő BMW-gyár akkumulátorigényét fogja kiszolgálni), hangsúlyozva ezen projektek hosszú megtérülési idejét és az emberre, a környezetre gyakorolt káros hatásait. Úgy gondolom, hogy a hazai iparpolitika aránytévesztése nyilvánul meg azzal a lépéssel, hogy túlzottan a járműgyártása, és ezen belül főleg az akkumulátorok előállítására helyezi a hangsúlyt. Egy globális gazdasági válság esetén ugyanis az ország nemzetgazdasága nagyon könnyen sérülékennyé válthat a kedvezőtlen külpiaci folyamatokkal (lásd a világpiacon való kereslet erőteljes visszaesését) szemben, tovább erősítve az egyoldalú gazdasági szerkezetből adódó egyensúlytalansági problémákat. 2022-ben a Magyarországon beruházott külföldi tőke 73 százaléka koncentrálódott a járműgyártásba és az akkumulátoriparba. Hazánkban meghatározó a kínai és a dél-koreai befektetők szerepe az akkumulátorgyártás és -feldolgozás terén. Az egyetlen magyar tulajdonú cég a Jászberényben működő JászPlasztik, amely az 1990-es évek óta foglalkozik akkumulátorok előállításával (Dajkó, 2023).