Az Európai Unió Next Generation helyreállítási és rezilienciatervének egyik legfőbb kedvezményezettje Spanyolország. Az ibériai ország 2021 és 2026 között mintegy 80 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra jogosult, melynek közel 40 százalékát a zöld gazdaság megteremtésére, 26 százalékát pedig a digitális átállásra fordítják. Kiemelten fontos a Bizottság által meghirdetett REPowerEU, amely a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentését és a megújuló és zöld energiaforrások részarányának növelését szolgálja. Spanyolország mintegy 12 milliárd eurónyi összeget fordíthat a jelenlegi (2021 és 2027 közötti) költségvetési periódusban az energetikai ágazat korszerűsítésére (alternatív megújuló energiaforrások), valamint a klímaváltozás káros hatásainak és a körforgásos gazdaság kialakítására. Az iparpolitika sikerességének kulcsa a kkv-szektor digitalizációjának érdemi fejlesztése, a mesterséges intelligencia, a digitális rendszerek és adatfeldolgozás alkalmazásának általánossá tétele. A digitális átállás gyakorlati megvalósítása érdekében a dél-európai ország számára mintegy 10,2 milliárd euró összeg áll rendelkezésre (European Commission Spain’s recovery and resilience plan, 2024). Véleményem szerint érdemes lenne részletesebben is megvizsgálni, hogy a spanyol iparpolitikai koncepció megvalósítása során milyen tapasztalatok vonhatók le Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország számára.

Nagyon jónak tartom, hogy a szerző konkrét esettanulmánnyal mutatja be az állami és az európai uniós támogatások szerepét a zöld gazdaságra való átállás területén. A Cáceres mellett található lítiumbánya példája is jól mutatja, hogy a kitermelés során rengeteg környezetvédelmi aggály (lásd a gazdag növény- és állatvilág veszélyeztetése, valamint a vízkészlet szennyezése) merül fel, melyet csak az érdekelt felek és a civil szervezetek szélesebb bevonásával lehet megnyugtató módon rendezni.

Örvendetes, hogy a vitaanyag a spanyol klímastratégia kapcsán kitér az ibériai országot érintő súlyos aszály problémájára. A vízkészlet apadása hosszabb távon is súlyos problémát jelent Spanyolország számára. 2023-ban számos spanyol régióban hónapok óta nem esett megfelelő mennyiségű csapadék, ezért egy sor autonóm közösségben (például Katalónia) vízhasználatot érintő korlátozást vezettek be a tartományi kormányok.

Spanyolország példája különösen fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára, hiszen hazánkat is erőteljesen érinti a globális felmelegedés az egyre forróbb és szárazabb nyári időszakkal, amelyhez sokszor kevés csapadék párosul. Úgy gondolom, hogy az akkumulátorgyárak létesítése során messzemenően figyelembe kell venni a környezetvédelem mellett a természetföldrajzi és vízrajzi szempontokat, és nem szabad rövid távú érdekeknek megfelelően a Kárpát-medencében található egyedülállóan gazdag vízkészletet kizárólag felülről vezérelt iparpolitikai elképzeléseknek alárendelni. Ennek ugyanis a későbbiek során rendkívül kedvezőtlen következményei lehetnek, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrásaink korlátozottak. Egy sikeres iparpolitika csak az összes szereplő (kkv-szektor, nagyvállalatok, szakszervezetek, egyetemek és kutatóközpontok, valamint a civil társadalom képviselői) bevonásával valósítható meg, amely nemcsak a politikai és társadalmi stabilitás követelményeinek, hanem a világgazdaság globális kihívásainak és a természeti környezet elvárásainak is megfelel. Helytálló a szerző azon megállapítása, hogy ennek gyakorlati megvalósítása nemcsak Spanyolországban, de még európai uniós szinten is nehéz feladat. Amíg a tagállamok eltérő érdekeket képviselnek egyes szakpolitikák terén, addig kevés az esélye annak, hogy közös konszenzus jöjjön létre egy átfogó iparpolitikai stratégiában. Ráadásul a „zöld” és „környezetbarát” termékek esetében számos veszély is fennáll (például az egyes termékek előállítása környezetszennyező és a vízgazdálkodásra is káros hatást gyakorol). Az akkumulátorok előállítása során is rengeteg emberi egészségre ártalmas anyag keletkezik, nem is beszélve a gyártási eljárás rendkívül nagy energiaigényéről.