2. Újszerűség és üzenetek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_296/#m1297trend_6_296 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_296/#m1297trend_6_296)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_296/#m1297trend_6_296)
A tanulmány a spanyol társadalmi-gazdasági fejlődés és az iparpolitika kölcsönhatását mutatja be hiánypótló módon. Ez már önmagában hozzáadott értéket képvisel, hisz rendkívül korlátozott azon elemzések száma, amelyek ezen a prizmán keresztül vizsgálódnak. Emeli a munka értékét az a tény is, hogy az elmondottakat igyekszik ütköztetni és összevetni Magyarország helyzetével. A spanyol feldolgozóipar hozzáadott értéke nagyjából a magyaréval azonos szinten van (2021-ben a spanyol adat 2821 USD, míg a magyar 2832 USD volt az UNIDO adatbázisa alapján1), fontos adalékul szolgálhat tehát a spanyol iparpolitika tapasztalata Magyarország számára is. A magyar társadalmi-gazdasági helyzettel való összevetés továbbá azért is releváns, mert több dimenzióban is sok hasonlóságot mutató két országról van szó (pl.: lakhatási helyzetben bekövetkező romlás2, régiók elnéptelenedésének egyre égetőbb kérdése3 stb.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_300/#m1297trend_6_300 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_300/#m1297trend_6_300)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_300/#m1297trend_6_300)
Az újszerűség kapcsán az írás holisztikusabb, azaz rendszerszemléletűbb megközelítése is kiemelendő, aminek során a szerző a spanyol ipar és spanyol gazdasági és környezeti trendek bemutatásán túlmenően az általános iparpolitikai és európai uniós trendek felvázolására és bekapcsolására vállalkozik. Vizsgálja a bemutatott folyamatok lokális, regionális és néha globális folyamatokba való ágyazottságát is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_301/#m1297trend_6_301 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_301/#m1297trend_6_301)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_301/#m1297trend_6_301)
Továbbá kellően mélyre is ás, hiszen érinti a 2008 utáni válságos időszakot, a recessziós éveket, az élénkítés, majd a megszorítás politikáját és annak következményeit. Utóbbi kapcsán csak két rövid megjegyzés. 1) A fiskális politikai gazdaságtörténet mintájába tökéletesen illeszkedő esetről van szó, amikor a nagyobb gazdasági visszaesések a nagyon aktív költségvetési politikai válaszlépések ellenére is tartós hatást gyakorolnak a gazdaságra, aminek során a költségvetési politika inkább a folyó kiadások növelését preferálja, holott az állami beruházások enyhíthetnék a sebeket, azok azonban stagnálnak vagy csökkennek; ennek eredményeképpen a kormányok idővel egyre nagyobb fenntarthatósági problémákkal szembesülnek. 2) A fiskális megszorítások következtében pedig – ahogy azt az Amnesty International is bemutatta már4 – a legrászorultabb és legelesettebb réteg került nagyon nehéz helyzetbe. Ez implicite rámutat arra a területre, aminek a modern iparpolitika sarokpontjának kellene lennie, nevezetesen a humán tőke mennyiségi és minőségi dimenziójának kérdésére – ami Spanyolországban az iparosítási lehetőségeket évtizedek óta komoly tehetetlenségi erővel befolyásolja (Escribá–Murgui, 2009) –, hiszen a megszorítás politikája arra drasztikus hatással volt Spanyolországban is.5 Az opponens meggyőződése, hogy az írás jövőbeli verziójának jót tenne, ha kicsit rámutatna arra, hogy a megszorítás önmagában nem fenntartható kiigazítás Spanyolországban sem, tehát illő bekapcsolni a mentális jóllét témakörét is, hogy okosan tudjunk értékelni és láttassuk a torzító, egyenlőtlenségeket rontó hatásokat, amelyek kihatnak bárminemű iparpolitika sikerességére is (pl.: 2007-ben a leggazdagabb felső 20% ötször többet keresett, mint a legalsó 20%, ez 2011-re 7,5-szeresre változott).
| 1 | Lásd stat.unido.org – Competitive Industrial Performance Index. |
| 2 | Lásd Martínez, M. A., & Gil, J. (2022). Grassroots struggles challenging housing financialization in Spain. Housing Studies, 39(6), 1516–1536. |
| 3 | Lásd Obádovics–Tóth (2021); Daum (2022). |
| 4 | https://www.ohchr.org/sites/default/files/31_Amnesty_International.docx |
| 5 | Lásd még erről Stuckler és Basu (2013). |