Az iparpolitika szükségességét és fogalmát bőven vitatta és tárgyalta már a szakirodalom, számos külföldi és hazai szerző cikkei, kötetei jelentek meg ebben a témában. A következőkben csak néhány szempontot villantok fel ennek kapcsán. Az iparpolitikának tulajdonképpen nincs mindenkor általánosan érvényes definíciója (Voszka, 2019) és különböző dolgokat jelenthet különféle érdekcsoportoknak, döntéshozóknak. Evenett (2003) meghatározása szerint az iparpolitika bármilyen típusú szelektív kormányzati beavatkozás, ami a termelés szerkezetét kívánja megváltoztatni olyan szektorok javára, amelyek várhatóan jobb gazdasági növekedési kilátásokkal rendelkeznek. Ez a strukturális változás a piaci egyensúlyba való beavatkozás hiányában nem következne be. Rodrik (2008) definíciója egyszerűbb, a gazdasági növekedést már nem feszegeti. Szerinte az iparpolitika „olyan kormányzati politikák összessége, amelyek célja a gazdaság szerkezetének befolyásolása” (Rodrik, 2008, 2). Rodrik több mint egy évtizeddel később szerzőtársaival már úgy fogalmaz, hogy az iparpolitika olyan kormányzati politika, ami kifejezetten a gazdasági tevékenység szerkezetének átalakítását célozza valamilyen közcél érdekében. Ebbe sok minden belefér (az innováció, a termelékenység, a növekedés ösztönzése, az éghajlatváltozás fékezése, jó munkahelyek teremtése, a lemaradó régiók támogatása vagy a külkereskedelem növelése), és nemcsak a feldolgozóipar, de a szolgáltatások, kutatás-fejlesztés alakítására is szolgálhat (Juhász et al., 2023).