2. Az iparpolitika fogalma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iparpolitika szükségességét és fogalmát bőven vitatta és tárgyalta már a szakirodalom, számos külföldi és hazai szerző cikkei, kötetei jelentek meg ebben a témában. A következőkben csak néhány szempontot villantok fel ennek kapcsán. Az iparpolitikának tulajdonképpen nincs mindenkor általánosan érvényes definíciója (Voszka, 2019) és különböző dolgokat jelenthet különféle érdekcsoportoknak, döntéshozóknak. Evenett (2003) meghatározása szerint az iparpolitika bármilyen típusú szelektív kormányzati beavatkozás, ami a termelés szerkezetét kívánja megváltoztatni olyan szektorok javára, amelyek várhatóan jobb gazdasági növekedési kilátásokkal rendelkeznek. Ez a strukturális változás a piaci egyensúlyba való beavatkozás hiányában nem következne be. Rodrik (2008) definíciója egyszerűbb, a gazdasági növekedést már nem feszegeti. Szerinte az iparpolitika „olyan kormányzati politikák összessége, amelyek célja a gazdaság szerkezetének befolyásolása” (Rodrik, 2008, 2). Rodrik több mint egy évtizeddel később szerzőtársaival már úgy fogalmaz, hogy az iparpolitika olyan kormányzati politika, ami kifejezetten a gazdasági tevékenység szerkezetének átalakítását célozza valamilyen közcél érdekében. Ebbe sok minden belefér (az innováció, a termelékenység, a növekedés ösztönzése, az éghajlatváltozás fékezése, jó munkahelyek teremtése, a lemaradó régiók támogatása vagy a külkereskedelem növelése), és nemcsak a feldolgozóipar, de a szolgáltatások, kutatás-fejlesztés alakítására is szolgálhat (Juhász et al., 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalom megkülönbözteti a horizontális iparpolitikát (a gazdaság általános keretfeltételeinek kialakítása) és a vertikális (vagy szelektív) iparpolitikát (konkrét ágazatokat vagy technológiákat célzó stratégiák). Továbbá különbséget lehet tenni stratégiai iparpolitika (bizonyos ágazatok aktív támogatása) és reaktív vagy defenzív iparpolitika között (válság miatti rendezett alkalmazkodás és szerkezetátalakítás, lásd Andreoni és Chang, 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iparpolitika célja általában a gazdasági növekedés kedvező feltételeinek megteremtése volt a II. világháborút követően. Később, az iparpolitika újjáéledése a fejlődő országokban az információs hiányosságok kezeléséről, megfelelő ösztönzőkről, a kudarcok elkerüléséről szólt. Az iparosodott országokban az iparpolitika az elmúlt évtizedben pedig elkezdett összekapcsolódni a környezetvédelmi, klímatudatos szempontokkal, lásd „zöld iparpolitika” (Altenburg és Rodrik, 2017) vagy „zöld vállalkozói állam” (Mazzucato, 2015). Juhász és Lane (2024) rámutat a zöld iparpolitika politikai korátaira is (néhány intézkedés rövid távon a politikusoknak nem hasznos).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdaság igényes fejlesztésében, a hazai hozzáadott érték növelésében a kutatás-fejlesztés szerepén kívül fontosak az erős hazai ipari szereplők, az abszorpciós képesség és a verseny (Vasvári et al., 2019). Az iparpolitika, mint olyan, kritizálói leginkább a döntéshozók információhiányát szokták felvetni és azt, hogy a magán (egyéni vagy egyes csoport-) hatalmi érdekek foglyul ejthetik az iparpolitikát (Tirole, 2023). Az állam „nyerteseket” választhat ki cégek, szektorok közül, amit iparági lobbi befolyásolhat. A helyes iparpolitika feltételei Tirole (2017) szerint: azonosítani, hol nem működik megfelelően a piac, független szakértők bevonása, nemcsak a keresleti, de a kínálati oldal (infrastruktúra, humán tőke) figyelembevétele, versenysemlegesség, célok meghatározása a megoldások helyett, utólagos nyilvános értékelés, ha kell, a program befejezése, magánszektor bevonása a kockázatviselésbe, egyetemek megerősítése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iparpolitika egy érdekes esete a „fehér elefántok” kialakulása, amikor egy államilag támogatott beruházás fenntartási költége nagyobb, mint a hasznossága; üzemeltetése olyan drága, hogy rendkívül nehezen vagy sehogy sem termel nyereséget. Robinson és Torvik (2005) kimutatja, hogy egy uralkodó réteg akár tudatosan is kialakíthat fehér elefántokat, politikai hatalommegtartás, szavazatszerzés céljából.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave