A következőkben Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémáját elemezzük. Referenciaként az európai országokat három csoportba soroljuk: 1. EU-hoz csatlakozott KKE-országok (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), 2. Az EU-hoz nem csatlakozott balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) és 3. a volt szovjet országok, melyek nem EU-tagállamok (Belarusz, Grúzia, Moldova, Oroszország, Ukrajna). Egyedül Koszovóról nem rendelkezünk adatokkal. Három másik csoport teljesítményét is közöljük, melyek az EU-tag nyugat-európai (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svédország), az EU-tag dél-európai (Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Spanyolország) és a nyugati-európai nem EU-tag nemzetek csoportja (Izland, Norvégia, Svájc, Egyesült Királyság). Törökországot, mint sehova nem sorolható, kilógó országot kihagytuk csoportosításokból.

 

 

Egy kicsivel reálisabb képet kapunk az adott ország helyezéséről, ha kiszűrjük a fejlettségi hatást. A 4.2. ábrán látható piros görbe az egy főre jutó GDP és a DEE-indexpontokhoz húzott harmadfokú görbe. A harmadfokú görbe adja a legjobb illeszkedést (R2 = 0,86) az egyszerűbb görbék közül, és ennek a felfelé menő ága felel meg a tanulási görbének. A trendvonal azt mutatja, hogy a DEE-index és az egy főre jutó GDP között szoros, pozitív kapcsolat áll fenn.

 

 

A 4.2. ábrán látható, hogy Magyarország a fejlődéshez igazított trendvonalon található, azaz digitális ökoszisztéma-pozíciója nagyjából ugyanaz, mint a hasonló fejlettségű országoké.

 

 

A DEE-index 2020 és 2022 közötti pontszámainak változása alapján látható, hogy a digitális vállalkozó ökoszisztémák Európában minden országban fejlődtek. Az egyes országok és országcsoportok között azonban jelentősek a különbségek. A fejlett nyugat-európai EU-országok 4,3%-os növekedését benchmarknak tekintve a dél-európai és a balkáni országok is jelentősen csökkentették hátrányukat. A KKE-országok konvergenciája ennél némileg alacsonyabb volt, Magyarország pedig jóval KKE-átlag alatt helyezkedik el 4,8%-os DEE-index-növekedéssel, amivel a régióból csak Lengyelországot és Lettországot előzzük meg. Érdekes módon a digitális ökoszisztéma (DE) átlagpontszámai – Észtország kivételével – mindenhol meghaladják a vállalkozói ökoszisztéma (EE) értékeit. Magyarország a magasabb eltérésű országok közé tartozik. A 4.4. táblázat további részleteket mutat a DEE-index négy alindexe és a két ökoszisztéma, a vállalkozói és a digitális értékei esetében.

 

 

A 4.4. táblázat szerint az országcsoportok rangsora a négy alindex esetében követi a DEE-index pontszámának rangsorát, kivéve a DUC-ot, ahol a nem uniós balkáni országok a nem uniós volt szovjetuniós országcsoport előtt vannak. Az EU-tag KKE-országok és a többi volt szocialista ország közötti különbség jelentős, minden egyes részindexben és a DEE-index eseteiben is; 42,6% (DUC) és 75,7% (DMSP) között mozog. Magyarország a DTI és a DTE esetében a KKE EU-tagok átlaga felett, a DUC és DMSP esetében az átlag alatt szerepel, lemaradásunk csak a DMSP esetében jelentős. Az 4.3. ábra a tizenkét pillér értékeit mutatja az egyes országcsoportok és Magyarország esetében.

 

 

Az országcsoportok pillérértékei többnyire követik a korábbi rangsorokat: A fejlett európai országok – EU-tagok és nem EU-tagok egyaránt – vezetnek, őket követik a déli EU-tagállamok, a KKE-országok, majd a volt Szovjetunió államai és végül a balkán országok jönnek. A tizenkét pillérből tízben a nem EU-tag nyugat-európai országok vezetnek, a kivétel a digitális biztonság és a partnerkeresés, ahol a nyugat-európai EU-nemzetek az elsők. Míg az EU-n kívüli és az EU nyugati országai közötti különbség 3,2%, addig a dél-európai uniós országok átlagosan 18%-kal, a KKE-országok 24%-kal, az EU-n kívüli balkáni országok 50%-kal és az EU-n kívüli volt szovjetuniós országok 45%-kal maradnak le, ami jelentős különbségeket és egyenlőtlenségeket jelent a digitális vállalkozói ökoszisztéma fejlődésében. A vezető országcsoporthoz képest Magyarország lemaradása a legkisebb a digitális biztonság (–1,9%) és a digitális adatvédelem (–6,3%) eseteiben. Érdekes módon a digitális írástudás Európa más részein is meglehetősen alacsony a világ többi országához képest, ami problémát jelent a digitális technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználása területén. Hazánk fokozott lemaradása tapasztalható a digitális jogok (–43,5%), a digitális pénzhasználat (–39,5%), a partnerkeresés (46,8%), a digitális biztonság (39,5%), a digitális írástudás (–38,2%) és a digitális scaleup (–36,5%) pilléreknél. Átlagos lemaradottságunk 27,6%, ami nagyjából megfelel a GDP-beli deficitünknek.