4. Az Európai Unió és az iparpolitika
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_62/#m1297trend_6_62 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_62/#m1297trend_6_62)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_62/#m1297trend_6_62)
Az Európai Unió országaiban a pénzügyi válság előtti évtizedekben megfigyelhető volt a dezindusztrializáció: a hagyományos ipari szektorok (szénbányászat, nehézipar) szerepe csökkent. Ezzel párhuzamosam a szolgáltatások gazdasági, foglalkoztatási súlya nőtt. A dezindusztrializációt erősítette a termelés kiszervezése Ázsiába, a globális termelési láncok tevékenysége is. Az EU már gyakorlatilag a keleti bővítés óta egyre nagyobb szerepet kezdett játszani az iparpolitika újratervezésében, a versenyképesség javítására hivatkozva (Šćepanović, 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_63/#m1297trend_6_63 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_63/#m1297trend_6_63)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_63/#m1297trend_6_63)
2010 után a válságon kívül a technológiai fejlődés (a már említett Ipar 4.0) és Kína növekvő világgazdasági szerepe miatt is felértékelődött az ipar, az iparpolitika szerepe az EU-ban (Aiginger és Rodrik, 2019). Már a 2010-es évek közepén is több EU-s iparpolitikai stratégia, program született (ezekről lásd pl. Török et al., 2016), a foglalkoztatás és versenyképesség növelését célozva.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_64/#m1297trend_6_64 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_64/#m1297trend_6_64)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_64/#m1297trend_6_64)
2020–2023-ban a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta ellátásilánc-fennakadások még inkább felerősítették a reziliencia, a saját európai ipar megerősítésének szándékát. Az EU ipari rezilienciájára az is hatással van, hogy a stratégiai függés a hagyományos fosszilis anyagokról áttevődött másféle, zöld átálláshoz szükséges „kritikus” nyersanyagokra, amelyek jórészt Kína ellenőrzése alatt állnak. Az ellátási láncok zavarai rámutattak az EU kiszolgáltatottságára, sérülékenységére (Arjona et al., 2023). Az EU célja, hogy legyen belső, biztonsági kapacitás a fontos nyersanyagokból. Ahogy Farkas et al. (2023) megállapítja, az Európai Bizottság a korábbi évtizedek gyakorlatához képest igen aktívvá vált a verseny- és piacszabályozás területén is a digitális és zöld átalakulás, valamint a stratégiai autonómia támogatásában és ezáltal az EU geoökonómiai pozíciója erősítésében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_65/#m1297trend_6_65 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_65/#m1297trend_6_65)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_65/#m1297trend_6_65)
Az Európai Bizottság 2023-ban két fontos törvényt hozott: a nettó zéró iparági intézkedéscsomagot (NZIA), és a kritikus nyersanyagok jogszabályt (CRMA). Az NZIA nyolc stratégiai fontosságú tiszta energiaipari technológiát azonosított (napenergia, szélenergia, akkumulátorgyártás, geotermikus energia, biogáz, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, üzemanyagcellák és hálózati technológiák). Ezeknek a szükségleteit legalább 40%-ban az EU-ból kell fedezni 2030-ig. Az irányítás, ellenőrzés, gyorsított adminisztráció főleg a tagállamok feladata lesz (Európai Bizottság, 2023a). Az NZIA-val kapcsolatos kritikák ugyanakkor feleslegesnek tartják ezt a meghatározott százalékos célt, mert a technológiák nagyon különbözőek, illetve veszélyesnek tartják a nagyfokú tagállami kompetenciákat (Tagliapietra et al., 2023).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_66/#m1297trend_6_66 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_66/#m1297trend_6_66)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_66/#m1297trend_6_66)
A CRMA a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ellátási láncai esetében az ellenálló képesség megerősítését, az uniós kapacitások kiépítését is szolgálja. Az EU 34 nyersanyagot minősít kritikusnak (például kobalt, gallium, volfrám, tantál, réz, lítium, nikkel, mangán)1, fejleszteni kívánja az Európán belüli lelőhelykutatást, az újrahasznosítást, az engedélyeztetést pedig egyszerűsíti (Európai Bizottság, 2023b). Leginkább az északi országok és az Ibériai-félsziget azok a területek Európában, amelyek a legnagyobb potenciális és kitermelhető lelőhelyekkel rendelkeznek, így az elmúlt években az új bányaprojektekre vonatkozó engedélykérelmek száma növekedett.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_68/#m1297trend_6_68 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_68/#m1297trend_6_68)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_68/#m1297trend_6_68)
A ritkaföldfémek bányászatára jelenleg két technológiai módszert alkalmaznak. Az egyik során eltávolítják a talaj felső rétegét, és egy medencét hoznak létre, amelyben vegyi anyagokat adnak a kitermelt földhöz, így elválasztva a ritkaföldfémeket a föld többi részétől. A másik módszernél lyukakat fúrnak a földbe, hogy a vegyi anyagokat PVC-csöveken és gumitömlőkön keresztül közvetlenül a földbe szivattyúzzák. Mindkét módszer mérgező anyagokkal károsítja a környezetet. A ritkaföldfémek gyakran nagyon alacsony koncentrációban és együtt vannak jelen; a kitermelés és a szétválasztás költséges, nagy mennyiségű energiát és vizet igényel, és sok hulladék keletkezik. Emellett a ritkaföldfémek gyakran radioaktív és veszélyes elemekkel, például uránnal, tóriummal és más nehézfémekkel keveredve találhatók, amelyek komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek (Walter et al., 2023).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_69/#m1297trend_6_69 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_69/#m1297trend_6_69)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_69/#m1297trend_6_69)
Az újrahasznosítás fejlesztése tehát nagyon fontos lenne, de ez egyelőre nehézkes, környezetszennyező, vízigényes és lassú folyamat, és a ritkaföldfémek iránti hatalmas kereslet miatt nem elegendő. Az EU stratégiai függetlenedése így összeütközésbe kerül a természetvédelemmel, nehéz döntéseket és kompromisszumokat kell hozni2. Több tagállamban az EU olyan cégeket támogatott komoly összegekkel, amelyek jelentős természeti károkat okoztak3. Erre példa a spanyol bányák esete is (lásd a következő keretes írást).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_72/#m1297trend_6_72 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_72/#m1297trend_6_72)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_72/#m1297trend_6_72)
Spanyol ércbányák
Az igazi spanyol tőke az ércbányászatban egyelőre nem sok, a befektetők listáját amerikai, brit és francia szervezetek és alapkezelők uralják. A spanyol bankszektor nincs jelen az ipari világból, a bányászat pedig az egyik legkockázatosabb ipari terület. A bányavállalatok egyharmadának van spanyolországi anyavállalata, a többi székhelye Kanadában, Ausztráliában Cipruson, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Mexikóban található. A kritikus nyersanyagok kitermelésére engedélyezett bányák fő részvényesei között találunk befektetési alapokat (BlackRock, Blackstone és Latour Capital); két multinacionális bankot (HSBC és BNP Paribas); egy kínai állami irányítású vállalat (Jiangxi Copper); panamai alapítványt (Trafigura); egy volt bolíviai elnököt, akit mészárlással vádolnak, és elmenekült az országból; gyanús csődökkel és adóparadicsomokban működő vállalatokkal rendelkező venezuelai üzletembereket; és egy osztrák milliomos családot
4
.
A sevillai Cobre Las Cruces rézbánya nagy tisztaságú ércet termel ki, egy ideig a felszínen és 2009 óta a föld alól. A bánya tulajdonosának fő részvényese a kínai Jiangxi Copper Co Ltd. A Cobre Las Cruces a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos kutatási projektekhez nyújtott zöld támogatások második legnagyobb kedvezményezettje Európában annak ellenére, hogy többször megsértette a környezetvédelmi előírásokat. Az ausztrál Sandfire Resources Ltd. három rézbányát üzemeltet Huelva tartományban, és itt találhatóak a történelmi Riotinto-bányák is, amelyek még mindig 197 millió tonna rézkészlettel rendelkeznek. Tavaly júliusban az andalúziai regionális kormány engedélyezte a bánya élettartamának 2031-ig történő meghosszabbítását. A rézbányák térképét az El Valle-Boinás kanadai tulajdonú asztúriai bánya egészíti ki, amelyből aranyat és ezüstöt is kitermelnek. Tervben van a galíciai Touro nyílt rézbánya
5
újranyitása is, amit környezetvédők a vizek szennyezése miatt elleneznek, a helyi bányászok viszont szeretnék
6
.
A salamancai Barruecopardo volfrámbánya már az 1980-as években bezárt, de 2019-ben újranyitott. Badajozban, Abenójarban és San Finxben (Lousame, Galícia) vannak tervek újabb bányákra. San Finx esetében az EU 2018-ban 6,9 millió euróval támogatta az akkori tulajdonos Sacyr-csoport egyik leányvállalatát, de a bányát jelentős szennyezés miatt leállították, és ausztrál tulajdonoshoz került, aki újra kívánja nyitni. A víz 2023 végi elemzése során is kiderült, hogy a kadmium – mérgező, rákkeltő anyag – szintje 104-szer, míg a réz szintje ötvenszer magasabb volt a törvényes határértéknél
7
. A Santa Comba (Varilongo) volfrámbánya 1985-ben szüntette be a bányászati tevékenységet, ez a második világháború idején Európa legnagyobb volfrámbányája volt, az ércet a náci Németország hadiipara használta fel. Az ausztrál tulajdonos újranyitná a bányát és évi 150 000 tonnára becsüli a hozamot, de a projekt egyelőre áll.
A réz és a volfrám mellett a harmadik kritikus nyersanyag a stroncium, mivel Spanyolország az egyetlen termelője ennek az ásványnak Európában. A fő lelőhelyek Granada tartományban találhatók. A negyedik kritikus fontos nyersanyag, amelyet Spanyolországban termelnek, a folypát vagy fluorit, amelyet széles körben használnak az optikai iparban. A fő lelőhelyek Asztúriában találhatók. Ezek közül többet többször is feljelentettek a közeli folyók szennyezése miatt.
A Spanyolországban kitermelt kritikus nyersanyagok közé tartozik a Penouta bányából (Ourense, Galícia) származó nióbium és tantál. Mindkét fém a koltán alapja, amelyet olyan tulajdonságainak köszönhetően, mint a szupravezetés, számos területen használnak, a mobiltelefóniától kezdve az orvosi implantátumokon át az úgynevezett intelligens fegyverekig. A Penouta az egyetlen olyan lelőhely, ahol Európában koltánt termelnek ki. Az 1987-ben felhagyott bányát újranyitották, és 2018-tól zajlottak munkálatok egy új külszíni bányáért. A Penouta bánya az ökológusok szerint a Natura 2000 hálózatba tartozó patakok nehézfém-szennyezésének egyik fő forrása, az arzén, kadmium, ólom és higany szintje ma is meghaladja a törvényes határértékeket. 2023 végén a Galíciai Legfelsőbb Bíróság elővigyázatosságból felfüggesztette a 30 éves koncessziót kapó kanadai tulajdonos működési engedélyét, ami a helyi dolgozókat, pártokat szembefordította a környezetvédőkkel
8
.
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó ásványok közül a lítium az egyik. Extremadurában két projekt is folyamatban van a lítium kitermelésére. A Lithium Iberia SL vállalat 2025-től tervezi a Cañaveral (Cáceres) településen található Las Navas lítiumlelőhely kitermelését. A bánya mellett egy katódgyárat is terveznek építeni, amit a Phi4tech vállalat fog üzemeltetni. A bánya újranyitásának tervei ellenállást váltottak ki az érintett települések szomszédai körében, akik a „Plataforma no a la mina de Cañaveral” (Nem a Cañaveral bányára) platformban tömörültek, és aggódnak amiatt, hogy a bánya tönkreteszi a környezetet. A lítium kitermelésére irányuló másik cáceresi projekt, a San José de Valdeflores bánya, amely alig több mint két kilométerre van a várostól, és amelyet a helyi környezetvédő egyesület ellenez, szintén jelentős ellenállást váltott ki a környékbeliek körében (lásd később a második keretes írást).
A harmadik lítiumprojekt az Alberta nevet viseli Galíciában. Az első kitermelési projektet a hatóságok 2020-ban elutasították, de idén a kanadai tulajdonos újabb felméréseket végzett. A több mint ezer hektár terület 40%-ának feltárása már megtörtént. Nem messze lenne a kétszer akkora Carlota bánya, amely ónt és lítiumot, valamint tantált és nióbiumot tudna kinyerni.
A badajozi (Extremadura) nikkel- és rézbánya már korábban is működött, további kitermelési engedélyt 2017-ben kapott a kanadai tulajdonos
9
. Nikkelt és foszfátot Ciudad Realban, Fontanarejo városában szeretnének kitermelni, és a sevillai piritbánya újranyitására is tervek készültek. Ez utóbbi esetében Aznalcóllar nevéhez fűződik az egyik legnagyobb katasztrófa Európában, 1998-ban. A piritbánya medencéje átszakadt, hatmillió köbméter mérgező iszap került a Guadiamar folyóba, halak tízezrei pusztultak el, és 4634 hektárnyi terület lett nehézfémekkel szennyezett.
A különféle ásványi lelőhelyek szempontjából Galícia tartomány az egyik legfontosabb. A bányászati lobbi itt helyi politikusokkal összefonódva és az EU pénzügyi támogatását is kihasználva propagálja a bányászat „zöldre mosását”10. Vannak olyan projektek, amelyek környezeti hatásvizsgálat vagy vállalati dokumentáció bemutatása nélkül haladtak (San Finx, Alberta)11.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_73/#m1297trend_6_73 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_73/#m1297trend_6_73)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_73/#m1297trend_6_73)
Az EU ipari fejlődésében mérföldkő volt a közép-kelet-európai (KKE) térség csatlakozása. Az átalakulás éveiben e régió országai liberalizálták piacaikat, iparuk a rendszerváltozást követő években rendkívül széttagolt volt. Az ipari szerkezetváltással egy időben az állami tulajdonú vállalatok privatizációját is véghez vitték. A hasonló politikai örökség ellenére azonban ezen a téren és az iparpolitikában ezek az országok eltérő megoldásokat alkalmaztak (Török et al., 2016). A KKE-országok hamar betagozódtak a globális értékláncokba, az ipari súlypont az Unión belül az ibériai országok felől errefelé tolódott, kialakult egy német–KKE feldolgozóipari központ (Stehrer és Stöllinger, 2015). Az ipar szerepe a KKE-térségben az uniós átlagnál jóval nagyobb maradt, elsősorban a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok miatt, az ipar GDP-beli súlya pedig az uniós átlag alá esett Spanyolországban. A külföldi vállalatok súlya a feldolgozóipari hozzáadott értékben jóval az uniós átlag fölé nőtt Közép-Európában, de Spanyolországban az átlag alatt maradt csakúgy, mint a foglalkoztatás és az export esetében. A külföldi cégek aránya a spanyol feldolgozóipar hozzáadott értékében 32,9% volt 2020-ban (az EU-átlag 33,9), míg a cseh, szlovák, magyar arány 60% felett volt12. A KKE-régió növekedési modellje tehát sokkal inkább FDI-, export- és iparalapú, mint Spanyolországé (Éltető és Medve-Bálint, 2023).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_75/#m1297trend_6_75 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_75/#m1297trend_6_75)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_75/#m1297trend_6_75)
A globális értékláncokban a KKE-térség a mosolygörbe alján, relatíve alacsony hozzáadottérték-teremtéssel szerepel (Szalavetz, 2017), amit a kivitel külföldi hozzáadottérték-tartalmát mutató adatbázisok (OECD TiVa) is megerősítenek. Az 1.1. ábra mutatja be, hogy az ibériai országok, a visegrádi országok és Németország kivitelében hogyan alakult a külföldi hozzáadott érték (FVA). Látható, hogy a három kisebb visegrádi ország esetében a magas import miatt már a 2000-es évek elején emelkedik az FVA aránya, hamar elérve a közel 50%-ot. Ezzel szemben Lengyelországnál, Németországnál és az ibériaiaknál 30% körüli stagnálást tapasztalunk, a válság után a német és a spanyol vonal szinte teljesen együtt mozog.
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_76/#m1297trend_6_76 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_76/#m1297trend_6_76)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_76/#m1297trend_6_76)
1.1. ábra. Hátra mutató (backward) részvétel a globális értékláncokban: külföldi hozzáadott érték aránya a bruttó exportban (FVA)
Forrás: OECD TiVa-adatbázis
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_79/#m1297trend_6_79 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_79/#m1297trend_6_79)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_79/#m1297trend_6_79)
Spanyolország beilleszkedése az európai értékláncokba a közbülső fejlett (üzleti) szolgáltatások, valamint a távközlési és információs szolgáltatások exportja révén történt leginkább.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_80/#m1297trend_6_80 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_80/#m1297trend_6_80)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_80/#m1297trend_6_80)
Az európai iparpolitika terén ipari vállalatok és szervezetek (köztük spanyol cégek és versenyképességi szövetség) aláírták az Antwerpeni nyilatkozatot13 2024. február 20-án. 10 pontban sürgetik az európai iparfejlesztés fő stratégiává tételét, az állami támogatások növelését, a szabályozás egyszerűsítését, a bányászat ösztönzését, az energiaszektor, az infrastruktúra és az innováció támogatását. Iparpolitikai vonatkozásai vannak a 2024-ben publikált két nagy tanulmánynak is: a Letta-jelentés és a Draghi-jelentés is rávilágítanak az EU versenyképességi és integrációs kihívásaira. A Letta-jelentés (Letta, 2024) különösen a belső piacra, a nemzeti szabályozásokra és a széttagolt szabályozásra fókuszál, amelyek akadályozzák a hatékonyságot. A Draghi-jelentés az EU versenyképességére összpontosít, és rámutat az egységes piacon és a beruházások terén meglévő hiányosságokra. A legfontosabb kihívások között említi az innovációt, a szén-dioxid-mentesítést, a védelmi ipar integrációját, a stratégiai autonómiát és a gazdasági biztonságot. A Draghi-jelentés szerint az EU éves beruházási többletszükséglete körülbelül az EU GDP-jének 5%-át teszi ki, ami hatalmas kihívást jelent a szükséges források biztosításában (Draghi, 2024).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_82/#m1297trend_6_82 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_82/#m1297trend_6_82)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_82/#m1297trend_6_82)
Ezekre a jelentésekre építve az Európai Bizottság 2025-ben elindította a versenyképességi iránytűt, amely három fő területre terjed ki: innováció, szén-dioxid-mentesítés és biztonság (European Commission, 2025). Az innováció területén a legfontosabb kezdeményezés a mesterséges intelligencia erősítése és egy 28. jogi rendszerre vonatkozó javaslat, amely a vállalati, adó-, munka- és fizetésképtelenségi jogszabályok egyszerűsítését célozza a vállalkozások növekedésének támogatása érdekében. A Bizottság versenyképességi pénzügyi alap létrehozását is tervezi.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
