Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben
›
4.3. A nézőpont a dalszövegekben
›
4.3.1. Az aposztrofé líraisága
›
4.3.1.3. Összegző megállapítások

4.3.1.3. Összegző megállapítások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a fenti példák is megerősítették, a tényleges diskurzus címzettjétől történő elfordulásként értett aposztrofé gyakran, a lírai szövegekben pedig jellemzően nem egy ténylegesen közvetlenül megszólítható címzettel kezdeményez diskurzust, hanem olyan entitásokkal, akikkel erre a nyelvi megismerés fiziológiai és diszkurzív korlátaitól való eltekintés nélkül nem nyílna lehetőség. Az aposztrofikus fikció lényegi jellemzői az alábbiak (vö. Tátrai 2012b, 2015a, 2018c; Simon–Tátrai 2017: 168–172; 2021: 138–142).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Ahogy a prototipikus lírai diskurzusokat általában, úgy a dalszövegeket specifikusan is olyan diszkurzív séma jellemzi, amelynek lényege, hogy a tényleges diskurzussal párhuzamosan megkonstruálódik egy fikcionális, közvetlen (szemtől szembeni) interakcióval jellemezhető aposztrofikus diskurzus. Ennek résztvevői pedig a figyelmüket egy közvetlenül (perceptuálisan) megfigyelhető referenciális jelenetre irányítják.
  2. A lírai diskurzusba ágyazódó aposztrofikus figyelemirányítási aktusok a dalszövegekben is annak sajátos lehetőségét teremtik meg, hogy a nyelvi megismerés számára egyébként harmadik személyként hozzáférhető entitások második személyként konstruálódjanak meg. Így azok egy társas, diszkurzív viszonyrendszer résztvevőjévé válnak, akikkel nemcsak interperszonális kapcsolatba lehet kerülni, azaz nemcsak együtt lehet lenni, hanem együtt is lehet figyelni, az interszubjektív megismerés keretében.
  3. A lírai diskurzusként konstruálódó dalszöveg megnyilatkozója a fikcionális aposztrofé alkalmazásával – az interszubjektív figyelemirányítás keretében – nemcsak az érzelmek, hanem az egyéb mentális állapotok kifejezésére, illetve befolyásolására is különleges lehetőséget biztosít. A fikcionális aposztrofikus diskurzus résztvevői megosztozhatnak a világgal kapcsolatos ismereteiken, továbbá összehangolhatják a saját vágyaikat és szándékaikat a másik vágyaival és szándékaival.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az aposztrofikus fikció tehát a lírai diskurzusok jellegadó tulajdonsága annyiban, hogy létrehozza a lírai beszédhelyzetet (vö. Culler 1981), de nem azonosítható magával a lírával. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy az aposztrofikus fikcióként megjelenő referenciális jelenet megkonstruálásában ugyancsak lényegi szerep jut egyfelől a zeneiségnek (vö. Simon 2014), másfelől a metaforizációnak (vö. Tolcsvai Nagy 2003). Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az aposztrofikus fikció csak lehetőséget ad az esztétikai tapasztalatszerzésre, a „transzcendáló jelentésképzésre” (vö. Anderegg 1998), ám nem szavatolja azt. Nem elegendő ugyanis eltekinteni a nyelvi megismerés testesült és diszkurzív korlátaitól, az esztétikai tapasztalatszerzéshez túl is kell lépni azokon.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave