A WIPO terminológusától kapott visszajelzések alapján a pénzügyi domén minden egyes terminuskidolgozása elfogadhatónak minősült, míg a földtudományok tárgykörében két esetben a terminus nem szerepelt a kontextusban izolált módon (l. sediment transport rate – sediment transport helyett és total distribution – distribution helyett). Két esetben a terminus és a kontextusban szereplő terminus nem egyezett meg teljesen egymással (sediment particle szerepelt sedimentary particle helyett, geometrical accuracy szerepelt geometric accuracy helyett). A földtudományok aldoménen belül egy terminus esetében módosították a domént, illetve öt terminus esetében az aldomén besorolását. Ahogyan arról már beszámoltam, a földtudományok aldomén számos segédtudománnyal rendelkezik, ennek következtében a terminusok besorolása esetenként nehézséget jelenthet. Fontos, hogy a fogalmak az osztályozás során olyan doménbe kerüljenek, amely rájuk leginkább jellemző, bár ennek megítélésében előfordulhatnak eltérő vélemények. Például a kiértékelést követően a geometric database és a spatial database terminusok a matematika, illetve a földtudományok aldoménből átkerültek az informatika és telekomunikáció doménbe. A hallgatók bejegyzései az adatok validálását követően részét képezik a WIPO Pearl terminológiai adatbázisnak. Esetünkben a projekt sikeres volt, az összértékelés eredménye 90%-ot ért el.

Érdekes és új tapasztalat volt a projekt keretében a szakértőkkel való együttműködés. A földtudományok aldomén esetében ez a terület speciális jellege miatt szorosabb volt, hiszen a Morfodinamika Kutatócsoport részt vett a terminusok szelekciójában és módosításaiban, javaslatot tett az elektronikus folyóiratok mint források használatára, ellenőrizte a hallgatók által megadott magyar ekvivalenseket, tanácsadást nyújtott a hallgatók által kiválasztott kontextusokra a tekintetben, hogy valóban azt a fogalmat jelölik-e, és véleményezte a hallgatók által készített fogalmi hálót.

Annak ellenére, hogy a földtudományok speciális szakterületének kidolgozásakor a hallgatók szakértői segítséget kaptak, a földtudományok aldomén kidolgozása időbeli ráfordításában jelentős különbség mutatkozott meg a pénzügyi aldomén kidolgozásával szemben. A nem korpuszalapú terminológiai munka során a terminuslistából történő kiindulás jóval több időt vett igénybe, mint amikor a hallgatók egy rendelkezésre álló szövegből a terminusokat eleve a kontextussal együtt kivonatolták, ahogyan ez a pénzügyi terminusok esetében történt. A pénzügyi aldomén kidolgozása a korpuszalapú terminológiai munka módszereivel jóval kevesebb időt és energiát jelentett a hallgatók és az oktató számára. Azt is mondhatnánk, hogy a nem korpuszalapú munka során a többletráfordítás olyan volt, mint amikor a „gombhoz keressük a kabátot”.

Tapasztalataim alapján és röviden összefoglalva a projekt főbb jellemzőit, a pénzügyi tárgykör terminusainak kidolgozása kevésbé volt időigényes, a hallgatók előzetes ismeretei, a rendelkezésre álló korpusz és a terminusok a korpuszból származó kontextussal együtt történő kivonatolása miatt (ez utóbbi nem volt követelmény, megkönnyítette azonban a munkát). A földtudományok terminusai esetében a fő nehézséget nem az képezte, hogy egy új területet kellett felfedezni, hanem sokkal inkább az, hogy egy terminuslista jelentette a kiindulópontot korpusz nélkül, ráadásul a források korlátozottsága is körülményesebbé tette a megfelelő kontextusok megtalálását. A földtudományok interdiszciplinaritása emellett a terminusok osztályozását is bonyolultabbá tette. Ezek a különbségek az időráfordításban megmutatkoztak a terminológiai munka végzésekor. Meg kell említeni azt is, hogy korpusz megléte sem biztosítja ugyanakkor, hogy az első kontextusok lesznek a véglegesek és a legjobbak a terminológiai adatbázisban való rögzítésre. A megbízható forrásokban történő terminus- és kontextuskeresés azonban semmiképpen sem tekinthető elvesztegetett időnek, hiszen a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy megismerjék a különböző forrástípusokat és a legjobb keresési módokat egy adatbázisban vagy például az interneten, ahol a Google operátorok is alkalmazhatók.

Annak megértésére, hogy a hallgatók hogyan élték meg a maguk részéről a projektben való részvételt, és milyen, a későbbiek folyamán is hasznosítható tapasztalatokat szereztek, a projekt lezárását és kiértékelését követően elektronikus kérdőívet kaptak kézhez. A kérdőívre a Google felületén (https://docs.google.com/forms) anonim módon válaszolhattak. A projektben részt vevő hallgatók közel 70%-a töltötte ki a kérdőívet. Ennek tanulságai a következők voltak: a hallgatók 75%-a érezte úgy, hogy a projektfeladat normál időmennyiségben elvégezhető volt, míg 25%-uk szerint ez átlagon felüli időmennyiséget követelt meg tőlük. A projekt elkészítésének nehézsége véleményük szerint egy 10-es skálán 3 és 7 között mozgott, a feladatokhoz kapcsolódó instrukciókat 50%-uk könnyen érthetőnek találta, és pozitívumnak számított, hogy nehézségek esetén e-mailben kérdéseket tehettek fel, és volt lehetőség konzultációra, ugyanakkor a keresés nehézségeit említették még meg. A hallgatók a projektfeladatot szakmai fejlődésük szempontjából 50%-ban maximálisan hasznosnak ítélték meg, de a többi hallgató közül is a többség 80-90% körül ítélte meg annak hasznosságát. A saját munkájukkal többségük 80%-osan volt elégedett. Az előnyök és hátrányok, továbbá a jövőbeni hatékonyabb munka esetében saját gondolataikat oszthatták meg. Eszerint az előnyök közül: örültek annak, hogy tétje volt a feladatnak, mert az adatok egy nyilvános felületre kerülhetnek rá, és ez motiválta őket, továbbá büszkék arra, hogy részt vehettek egy „nagyszabású” projektben. Megértették, hogy mennyire fontos lehet egy szakember bevonása egy számukra kevésbé ismert és speciális szakterület feldolgozásába, továbbá úgy érezték, hogy a projekt alakított a látásmódjukon és gondolkodásmódjukon, hogy hogyan kezeljék a terminológiai kérdéseket. A hátrányok között szerepelnek az adatok keresésével összefüggő nehézségek és annak időigényessége, amit hosszú távon lehet véleményük szerint megtanulni jól menedzselni. A hatékonyabb munkára vonatkozó tanácsok közt szerepelt az alábbiak: értékelték a szakember bevonását a munkába, a fogalmi háló készítése a kizárólagos online oktatás miatt nehezebben volt megvalósítható, kevésbé voltak bevonhatók a feladatba, nem volt lehetőség igazi csapatmunkára, továbbá a terminológiamenedzsment rendszer (szoftver) online felületével akadtak még gondok annak időnként nehézkes kezelhetősége miatt. Összességében azonban elmondható, hogy a hallgatók egyértelműen pozitívnak ítélték meg a projektben való részvételt, a keresési nehézségek és az ebből adódó időráfordítás visszaigazolják az oktató részéről a nem korpuszalapú munkában leírt többletráfordítás okozta kihívásokat.