Ez a kísérleti csoportosítás lexikográfiai és terminológiai segédeszközöket tartalmaz. Az elmúlt időszakban tovább bővült a fordítás során használt segédeszközök palettája, így például megjelentek az elektronikus szótárak részeként is használt kontextusszótárak (vagy korpuszalapú szótárak) önálló segédeszközként és jelentős fejlődési utat jártak be a neurális gépi fordítást kínáló fordítómotorok. Mindkét segédeszköz használata a terminusok esetében erősen kontextusfüggő, és nem minden esetben vezet megfelelő eredményhez, ugyanakkor ad hoc jelleggel elősegítheti a fordítások készítését és megfelelő kritikai szemlélettel gyors fogódzót jelenthet. Fóris (2024) tanulmányában bemutatja azt a folyamatot, amely a terminológiai szótáraktól a terminológiai adatbázisok használatához vezet.

A szemléletesség kedvéért a terminológia klasszikus segédeszközeként ismert terminológiai adatbázist a két leggyakrabban használt műfaj alkalmazott eszköz meghatározásából és összehasonlításából kiindulva szokás bemutatni, azaz a terminológiai adatbázist az elektronikus szótár jellemzőivel összevetve ismertetik.

A terminológiai adatbázisok és az elektronikus szótárak közös vonásai, hogy egy vagy több nyelven tárolják az adatokat, tárolási kapacitásuk a nyomtatott változatokhoz képest jelentős, célzottan frissíthetők és gyors keresést tesznek lehetővé. Mindkét eszköz alkalmas nyelvi adatok tárolására és az elektronikus szótárakat pedig a lexikográfia eszközeként a köznyelvi szavak tárolására is hasznosítják. Az elektronikus szótárak a lexikográfiai módszereknek megfelelően szemasziológiai, azaz nyelvi jel alapú, míg a terminológiai adatbázisok onomasziológiai, másképpen fogalomalapú szemléletmód alapján készülnek (Cabré, 1998; Fóris, 2005, 68.; Tamás, 2014, 48). Ennek megfelelően az elektronikus szótárak központi eleme a szó, amelyhez jelentéseket sorolnak fel; míg terminológiai adatbázisban a központi szerepet a terminus által jelölt és a definícióban tárgyköri besorolással megjelenő fogalom tölti be, amelyhez további adatokat rendelnek hozzá. Érdemes itt megemlíteni néhány elektronikus szótárt, például igen népszerű a Glosbe,1 a The Free Dictionary,2 amely plusz elemként tezauruszra és enciklopédiára jellemző adatokat is tartalmaz, vagy a németországi Gabler Lexikon, amely szintén számos plusz elemmel rendelkezik. Egy speciális altípust képeznek a párhuzamos szövegekben fellelt találatokat bemutató kontextusszótárak, mint a Linguee,3 amely a népszerű DeepL gépi fordítóval egy honlapon érhető el (a neurális gépi fordítói szolgáltatást 2017-ben indította el a kölni székhelyű DeepL GmbH.).

Történtek kísérletek a két műfaj meghatározására és behatárolására, ugyanakkor az elemzések alapján kiderült, hogy léteznek közöttük hibrid változatok is (Sermann & Tamás, 2013). A szótár definiálásakor érdemes a következő meghatározásra támaszkodni (Fóris, 2007), amely nemcsak a nyomtatott, hanem az elektronikus változatokra is érvényes: „a szótár olyan egy-, két- vagy többnyelvű gyűjteményes adatbázis, amely – hordozótól függetlenül – nyelvi egységek jellemzőit, és ezeknek adott szempont szerint, kulcsszavakkal történő osztályozását tartalmazza, egy meghatározott korpusz alapján” (Fóris, 2007, 301). A terminológiai adatbázis az ISO 26162-1: 2009 (Management of terminology resources – Terminology databases – Part 1: Design) szabvány szerint olyan adatbázis, amely terminológiai adatok gyűjteményét tárolja.4 A terminológiai adatok gyűjteménye alatt pedig olyan metaadatokkal és dokumentációval ellátott forrást ért, amely egy adott fogalomra vonatkozó bejegyzésekből áll. Részletes definíciónk szerint „A terminológiai adatbázisok olyan elektronikusan tárolt terminológiai adatok gyűjteményei, amelyek az onomasziológiai szemléletet követve készülnek, és egy vagy több nyelven egy vagy több szakterület terminusait tartalmazzák a hozzájuk tartozó definíciókkal együtt” (Sermann & Tamás, 2010, 113). A definíciónk központi eleme az onomasziológiai szemlélet, azaz a fogalomközpontú szerkesztési mód, ahol az adatbázis egyes adatait a fogalomazonosítóval ellátott, a definícióban megjelenő fogalomhoz rendelik hozzá. Bár a szótár definíciója nem utal expliciten a szemasziológiai szemléletmódra, a gyakorlat azonban tipikusan ezt tükrözi. A két műfaj az alkalmazott definíciótípusokban is eltér egymástól, mert a lexikográfiában teljes mértékben elfogadott és gyakori a körülbelüli meghatározás, amely történhet szinonimákkal, kvázi-szinonimákkal is. Ezzel ellentétben a terminológia az adott tárgykörön belül az adatok lehető legpontosabb behatárolására, rendszerben való elhelyezésére törekszik, ezzel túlmutatva még az enciklopédikus jelleget mutató szótárak rendszerezési módjain is, amelyekkel egyúttal párhuzamot is mutat. Az online elektronikus szótárak és a terminológiai adatbázisok közti különbségeket táblázatba foglaltam (l. 1. táblázat).

 

Bár a cél határozza meg az eszköz kiválasztását, mégis, ha a terminológiai adatokat precízen, az elmúlt évtizedek bevált gyakorlatára és a szabványokban összegyűjtött ismeretekre építve tervezzük rögzíteni, tárolni és közzétenni, akkor erre az online, nyilvánosan hozzáférhető rendszerek, közülük is leginkább a terminológiai adatbázis alkalmasak.