Anita Boros, Gyula Koi (eds): Sustainability and Law
›
9.Lessons and insights from the relationship between sustainability and law (Gyula Koi)
›
9.2.Key questions, goals, hypothesis

9.2.Key questions, goals, hypothesis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In addition to the exploration of the role of the Anglo-Saxon, German and French examples and EU environmental law, our goal has been to provide an overview of the Hungarian regulatory system regarding sustainability, particularly changes which are required through codification. Is it possible to use existing legal instruments or do we need new solutions? Our present English-language monograph,approximately 300 pages in length, endeavours to answer this question.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In this context, at the early stage of our research, relevant areas1 were identified and a possible structure for the forthcoming monograph was outlined:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1.The role of the Anglo-Saxon, German, French and Scandinavian classification of law, EU legal models and sustainability. Outlook on examples from the Japanese Empire, the People’s Republic of China, the Russian Federation, and possibly from other states. 2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.Constitutional law and its role in terms of sustainability;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.Environmental protection as an idea and an administrative tool;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4.The issue of an ‘Environmental Constitution’/ ‘Environmental Constitutional Law;’

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.The concept, history, position, role, principles and tools of environmental law and environmental administration. 3 The organisational system of environmental protection. Relationship with sustainability. Environmental laws and their history;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.1.Areas of environmental law and administration: land and soil protection;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2.Areas of environmental law and administration: water protection;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.3.Areas of environmental law and administration: air quality management;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.4.Areas of environmental law and administration: noise pollution control;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.5.Areas of environmental law and administration: waste management;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.6.Areas of environmental law and administration: nature protection: animal protection and pest management, forestry law; fishing rights, hunting rights;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.7.Areas of environmental law and administration: climate protection, renewable energy, public health protection, construction law, industrial and mining law and administration;4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6.The changing role of local authorities (municipalities) in environmental law and administration. International and national solutions; 5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7.Lessons and insights from the relationship between sustainability and law.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The abovementioned has led to the following research questions:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1.Model-type states: the United States and Great Britain; France; Germany; legal characteristics of EU law, examples from other states, role of models.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.How is sustainability determined in Hungarian constitutional law, especially in the Fundamental Law of Hungary adopted in 2011? To what extent was any background (even the minimum regulations) provided in the previous Constitution (dated 1949, still in force in 2011, heavily amended in 1989) or in the two Constitutional Acts of the Hungarian Soviet Republic in 1919 (not in force ab ovo)? Does the historical constitution in force until 1949 and the doctrine of the Holy Crown provide any indication? What does the assessment of international constitutional models lead to?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.In each area (5.1.-5.7.), the role of sustainability, and the adequacy or inadequacy of current legislation need to be examined in the light of international models and implementation in the EU as described above. It is necessary to examine separately, segment by segment, international and national regulatory history and codification issues, as well as the role of legal impact assessment and the judicial practice of national, EU and international legal forum systems.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Our research hypothesis holds that national law and jurisprudence have only been partially able to adapt to challenges of sustainability. Adaptation and resilience can be enhanced by taking into account good practices. Research based on the examination of international environment should explore to what extent the instruments of law can foster national and international development.
1 Baranyai-Csernus (eds.) (2019) op. cit. 189-234.; Tamás (ed.) (1981) op. cit. 172-350.
2 Iván, D. (2014). Brunei. Brunei szultanátus. [Brunei. Brunei Sultanate]. Grotius 1(1) 1-7.
3 On the adminstrative evidence system, see: Boros, A (2010). Bizonyítás a közigazgatási eljárásjogban I. A közigazgatási bizonyítás elmélete. II. A közigazgatási bizonyítás gyakorlata, [Evidence in administrative procedure I. The theory of evidence in administrative procedure. II. The practice of evidence in administrative procedure]. (Budapest:Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó).164; 262. ISBN 9789639722804
4 Koi, G. (2019). Bányászati igazgatás. [Mining Administration]. In: Imre, M. (ed.): Szakigazgatás I. [Special Administration]. (Budapest:NKE ÁNTK). 206-223.; Koi, G. (2005). A bányajog és a bányászati szakigazgatás jellegzetességei. Jogelméleti-jogtörténeti vázlat. [The Characteristics of Mining Law and Mining Administration. Legal Theory and Legal History-based Outline]. Magyar közigazgatás 56(8). 475-492.; Koi, G. (2001): A bányászati szakigazgatás hazai gyakorlata és kritikai értékelése. [The Critical Evaluation and Domestic Practice of our Mining Administration]. (Budapest:BCE ÁFK). 32.
5 Baranyai-Csernus (eds.) (2019) op. cit. 253-279.
6 In this context, it is necessary to refer to the case of Gabčikovo - Nagymaros before the International Court of Justice (The Hague), where the court ruled that humanity interferes/interfered in nature mainly for economic reasons, often ignoring environmental effects. The judgment also pointed out that coordination between economic development and environmental expectations can be actually established by the concept of sustainability. Bándi G. (2013). Van-e fenntarthatósági jog? [Sustainability Law: Does it Exist or Not?] In: Gyulai-Schmidt A. (ed.-rev.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában. [Public Procurement in the Service of Sustainable and Innovative Development]. (Budapest:Pázmány Press). 39-56. ISBN 978-963-3308-256-0. Christopher Weeramantry (1927-2017), Vice-President of the International Court of Justice (The Hague), makes important observations on sustainability in International Law in the case of Gabčikovo - Nagymaros: “Ministers from 34 countries in the ECE region, and the Commissioner for the Environment of the European Community, addressed «The challenge of sustainable development of humanity» (para. 6), and prepared a Bergen Agenda for Action which included a consideration of the Economics of Sustainability, Sustainable Energy Use, Sustainable Industrial Activities, and Awareness Raising and Public Participation. It sought to develop «sound national indicators for sustainable development» (para. 13 (b)) and sought to encourage investors to apply environmental standards required in their home country to investments abroad.” In French: “La déclaration ministérielle de Bergen sur le développement durable, du 15 mai 1990, de la Commission économique pour l'Europe, issue d'une réunion de ministres de trente-quatre pays de la région relevant de la Commission, et du commissaire pour I'environnement de la Commu- nauté européenne, a examiné «le défi du développement durable de l'humanité» (par. 6); elle a préparé le programme d'action de Bergen, qui incluait l'examen dt: l'économie de la durabilité, des utilisations durables de l'énergie, des activités industrielles durables et de la prise de conscience, ainsi que de la participation publique. Elle tendait a développer «des indicateurs nationaux sûrs pour le développement durable» (par. 13 h) et s'efforçait d'encourager les investisseurs a appliquer a leurs investissements à l'étranger les critères écologiques requis dans leurs pays d'origine.” Weeramantry, C. (1998): Separate opinion of Vice President Weeramantry./Opinion individuelle de M. Weeramantry vice-président. 94. URL: https://www.icj-cij.org/sites/default/files/case-related/92/092-19970925-JUD-01-03-BI.pdf (accessed: 29 October 2024). Géza Herczegh (1928-2010), the Hungarian judge of Hague International Court of Justice stated in his dissenting opinion in the case of Gabčikovo - Nagymaros: “However, the interests of Czechoslovakia were of a financial nature, theoretically easy to compensate, whereas those of Hungary related to the safe- guarding of its ecological balance and the difficult and uncertain struggle against damage to its environment. In dubio pro natura.” The original French text: “Toutefois, les intérêts de la Tchécoslovaquie étaient d'ordre financier, théoriquement faciles à indemniser, tandis que ceux de la Hongrie concernaient la sauvegarde de son équilibre écologique et la lutte difficile et incertaine contre des dommages a son environnement. In dubio pro natura.” Herczegh, G. (1998a).Opinion dissidente de M. Herczegh./Dissenting opinion of Judge Herczegh. 184-184. URL: https://www.icj-cij.org/sites/default/files/case-related/92/092-19970925-JUD-01-08-BI.pdf (accessed: 29 October 2024). For the translated Hungarian text, see: “Mindazonáltal, Csehszlovákia érdekei pénzügyi vonatkozásúak voltak, amelyeket elméletileg könnyű kártalanítani, míg Magyarország érdekei ökológiai egyensúlyának fenntartásához, és a környezeti károk elleni nehéz és bizonytalan küzdelemhez kötődtek.” Herczegh G. (1998b): Ellenvélemény a hágai Nemzetközi bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletéhez. [Dissenting opinion to the judgment of the International Court of Justice in The Hague of 25 September 1997.]. In: Bánrévy G.,Jobbágyi G.,Varga Cs. (eds.). Iustum, aequum, salutare. Festschrift in Honour of Professor János Zlinszky. (Budapest:Osiris). 135-135. On the Gabčikovo – Nagymaros judgement, see: Arrêt du 25 septembre 1997 [du Cour international de justice]. URL: https://www.icj-cij.org/fr/affaire/92 (accessed: 29 October 2024).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave