Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
5. Hogyan is döntünk? Heurisztikák és döntési torzítások
›
5.2. Egyszerűsítési heurisztikák és az információfeldolgozás hibái
›
5.2.7. Egyszerűsítési heurisztikák és ökológiai racionalitás

5.2.7. Egyszerűsítési heurisztikák és ökológiai racionalitás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ökológiai racionalitás képviselői alapvetően megkérdőjelezik azt a nézetet, hogy a heurisztikák csak a második legjobb eszközök lehetnek, hiszen azt vallják, hogy a kevesebb lehet több is, azaz vannak olyan esetek, amikor kevesebb információ feldolgozásával és számítással, jobb döntéseket lehet hozni (Gigerenzer és Gaissmaier, 2011; Gigerenzer és Todd, 1999). A heurisztikák és döntési iskolák eredményeivel szemben felmerült kritikák leginkább arra irányulnak, hogy annak kísérleti eredményei jól definiált, limitált információtartalmú, számszerűsíthető kockázatokat leíró döntési helyzetekből származó egyszeri döntésekből származnak. Milyen hatásuk lehet a heurisztikáknak bizonytalansággal járó helyzetekben, ahol nem feltétlenül lehet a döntés minden kimenetét előre meghatározni? Mi történik, ha egy olyan hatalmas információhalmaz alapján kellene döntenünk, amelyet nem tudunk átlátni vagy nincs időnk áttanulmányozni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felismerési heurisztika szerint ha két alternatíva közül az első ismerősen cseng, felismeri az egyén, míg ha a másik teljesen ismeretlen, nagy valószínűséggel az első alternatíva választása vezet a jó döntéshez. Sokszor nem döntünk rosszul, amikor azon töprengve, melyik filmet nézzük meg a moziban, egy olyan rendező filmjét választjuk, akinek a nevét felismerjük, egy olyan filmmel szemben, amelynek a rendezőjéről még sosem hallottunk. Ha például valakitől, aki nem igazán szereti a focit, megkérdezik, melyik csapat fog nyerni egy meccsen, valószínűsíthető, hogy ha csak az egyik csapat nevét ismeri fel, a megkérdezett személy szerint az lesz a nyertes csapat (Goldstein és Gigerenzer, 1999). Egy kísérletben Goldstein és Gigerenzer (1999) azt kérdezték amerikai és német diákoktól: melyik város nagyobb, San Francisco vagy San Antonio? A Chicagói Egyetem hallgatóinak mintegy 60 százaléka válaszolt helyesen, azonban a német diákok 100 százaléka eltalálta, hogy San Francisco a nagyobb város. Ebben a kísérletben a felismerési heurisztikát a német diákok megfelelően tudták alkalmazni. A német diákok nagy része nem is hallott San Antonióról, és mivel a nagyobb helyekről általában többet hallani, San Franciscóra tippeltek. Az amerikai diákok a német diákokkal ellentétben mindkét város nevét felismerték, így nem tudták a felismerési heurisztikát alkalmazni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokszor gyorsan kell döntéseket hoznunk és a heurisztikák ebben is támogathatnak minket. Egy kísérletben a résztvevőknek két fertőző betegség közül kellett kiválasztaniuk az elterjedtebbet. A felismerési heurisztika alkalmazásával gyorsabb döntéseket hoztak a résztvevők és főként akkor alkalmazták a felismerési heurisztikát, amikor kevés idő állt rendelkezésre a döntéshozatalra (Pachur és Hertwig, 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyszerűsítési heurisztikák nagy szerepet játszanak a gazdasági döntésekben is. Gigerenzer és munkatársai (2022) bemutatták, hogy egy új alkalmazott kiválasztására gyakran a Delta-következtetési eljárást használják a vállalatok. A Delta –következtetés, a páros-összehasonlítási feladatok általános heurisztikája az alábbi három szabállyal írható le (Luan és szerzőtársai, 2014):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Keresés: az információs jelek vizsgálata fontosságuk sorrendjében.
  • Megállás: ha bármely információs jel szerinti eltérés a két alternatíva között meghalad egy küszöbértéket, a keresés leáll.
  • Döntés: amennyiben a magasabb érték kívánatosabb, annak az alternatívának a választása, amely magasabb értéket ért el a kritikus információs jelből (egyébként fordítva).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a két alternatíva közti különbség egyetlen jel szerint sem haladja meg a küszöbértéket, a keresés újraindul, és az első jelnél, amelynél bármekkora különbség van a két alternatíva között, leáll. A választási folyamat innen a 3. ponttal folytatódik. A második körben tehát a küszöbérték tulajdonképpen 0-ra csökken. A Delta-következtetések heurisztikával nem csak sokkal kevesebb információt kell feldolgozni, de alkalmazása felülmúlja a regressziós modellek és a maximalizálásra törekvésen alapuló eljárások eredményeit is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozói effektuáció
 
A vállalkozói viselkedést azért emeljük itt ki külön is, mivel azt sokan egy olyan bizonytalan és dinamikus környezetben hozott szubjektív értékítéleteken alapuló döntések eredményének tekintik (Dimov és Pistrui, 2020). Busenitz és Barney (1997), amely szerint például a vállalkozói döntések többsége soha nem születne meg, ha a vállalkozók haszonmaximalizáló megközelítést alkalmaznának.
A vállalkozói effektuáció elméletét is a környezet bizonytalansága és dinamikus jellege, továbbá a vállalkozói célok folyamatos módosulásai ihlették. A vállalkozói viselkedés mögött álló két különböző és nagy érdeklődéstől övezett döntési logika a kauzáció (causation, oksági összefüggéseken alapuló döntéshozatal) és az effektuáció (effectuation, létrehozás vagy megvalósítás alapú döntéshozatal) (Peng és szerzőtársai, 2020; Sarasvathy, 2001). A kauzáció fogalmával a neoklasszikus értelemben vett racionális vállalkozói döntéshozatali logikán alapuló vállalkozói magatartást írta le Sarasvathy (2001, 2009). Ennek kiindulópontja a lehetőségek felismerése és értékelése után a cél meghatározása, majd az ennek eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása. Többen megfigyelték, hogy a vállalkozók azonban inkább heurisztikákat, korlátozott információkereséssel párosított egyszerű szabályokat használnak bizonyos döntések meghozatalához (Busenitz és Barney, 1997; Sarasvathy, 2001). Ezért Sarasvathy (2001) kidolgozta a vállalkozói effektuáció fogalmi modelljét. Az effektuáció logikája, a kauzáció mögött húzódó ok-okozati viszonyokat megfordítva, a vállalkozó kezében jelenleg rendelkezésre álló eszközöket veszi alapul. Vállalkozói effektuációról beszélünk, amikor a döntéshozó a rendelkezésére álló eszközöket aspirációs szintjének megfelelően új célok elérése érdekében hasznosítja. A vállalkozói effektuáció az alábbi négy alapelvre épül:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. „Madár a kézben” elv: Ahelyett, hogy egy előre kitűzött célhoz keresnéd az eszközöket, indulj ki abból, ki vagy, mit tudsz, és kiket ismersz. A vállalkozásod alapját ezek a meglévő erőforrások képezik.
  2. „Megengedhető veszteség” elv: Az optimális, haszonmaximalizáló stratégiára való törekvés helyett határozd meg a vállalható veszteségeket és az elfogadható kockázatokat.
  3. „Foltvarrás” elv: A hagyományos versenyelemzések helyett köss stratégiai szövetségeket. A vállalkozó nem egyedül halad előre, hanem együttműködéseket alakít ki.
  4. „Limonádé” elv: Használd ki a váratlan eseményeket, lehetőségeket a meglevő tudás és folyamatok tovább alkalmazása helyett. A váratlan helyzeteket nem kockázatként, hanem lehetőségként kell kezelni, azaz, ha az élet citromot ad, készíts belőle limonádét.
  5. „Pilóta a repülőben” elv: A jövőt ne előre jelezni próbáld, hanem alakítsd. A vállalkozó aktív szereplő, aki döntéseivel és cselekedeteivel formálja a környezetét, nem csupán reagál a körülményekre.
 
Dew és Sarasvathy (2016) szerint amennyiben az effektuációt információkeresési problémaként fogalmazzuk meg, akkor tekinthető egy elfogadható megoldás keresésének, azaz megelégedettségre törekvő döntéseken alapuló logikának. Ugyanakkor számos tanulmány bizonyítja, hogy az effektuációs gondolkodás hozzájárul a vállalkozói sikerhez és innovációhoz (pl., Grégoire és Cherchem, 2020; Laskovaia és szerzőtársai, 2017).
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave