Egyéb területeken lefolytatott felmérések is bizonyítják, hogy amikor a figyelem hiánya, a túl sok információ vagy az információs zaj nehezítik a viselkedési változásokat, hatékony módszer lehet, a fontosabb döntési paraméterek kiemelése. Chetty és szerzőtársai (2009) egy élelmiszerboltban az árcímkéken jól láthatóan feltüntették, hogy pontosan mennyi az élelmiszerek alapára és mennyi rajtuk az adó. Az adó kiemelése az alacsonyabb adókulcsú és adómentes termékek fogyasztásának növekedéséhez vezetett. Bhargava és Manoli (2015) az amerikai adóhatósággal együttműködve mintegy 35 000 olyan adófizetőnek küldtek különböző tartalmú leveleket, akik jogosultak voltak adókedvezmény igénybevételére, de még nem vették azt igénybe. Az eredeti kétoldalas értesítőlevél egyszerűsítése több mint 10 százalékkal növelte az adókedvezmény igénybevételét. Az önkéntes nyugdíjmegtakarítási hajlandóságot vizsgáló randomizált terepkísérletek is bizonyítják, hogy az alapértelmezett opció megadásán felül az egyszerűsített információszolgáltatás is segíti növelni a megtakarításokat és a pénztári taglétszámot (Benartzi és szerzőtársai, 2017; Beshears és szerzőtársai, 2021; Goldin és szerzőtársai, 2020).

A kulcsinformációk kiemelésén, a következmények átláthatóságának a növelésén túl egyszerű emlékeztető üzenetek átadásával is jelentős eredményeket lehet elérni. A terepkísérleti eredmények azt mutatják, hogy a szülőknek küldött olyan szöveges üzenetek, melyekben figyelmeztetik őket a közelgő tudástesztekre, felmérőkre, jelentősen javítják a gyerekek iskolai teljesítményét (Thaler, 2015). Fishbane és szerzőtársai (2020) kutatása szerint a szöveges üzenetek formájában küldött emlékeztetők, valamint a vonatkozó nyomtatványok egyszerűsítése növelték annak valószínűségét, hogy a vádlottak megjelennek a bíróságokon a tárgyalásra kitűzött időpontjukban, és ezáltal jelentősen csökkent az ennek elmulasztása miatt kiadott letartóztatási parancsok száma. Az üzenetek, emlékeztetők a hitelek vagy hitelkártya tartozás visszafizetési hajlandóságának a növelésében, az egészségügyi döntésekben és a környezettudatos viselkedésben is szerepet játszanak (Karlan és szerzőtársai, 2016; Mazar és szerzőtársai, 2018; Nye és Burgess, 2008). Milkman és munkatársai (2021) például egy nagyszabású, több mint 47 ezer amerikai résztvevő bevonásával lefuttatott terepkísérletben többféle olyan szöveges üzenetekben megfogalmazott információs nudge-ot teszteltek, melyek célja az influenza elleni oltás felvételének növelése volt a már megbeszélt orvosi vizitek alkalmával. Az eredmények alapján azok az üzenetek érték el a legnagyobb hatást, amelyek azt a benyomást keltették, hogy az influenzaoltás már le van foglalva és elő van készítve a páciens számára, és összhangban álltak azzal az egészségügyi szolgáltatóktól megszoktak kommunikációs stílussal (pl. nem voltak meglepőek vagy túlságosan közvetlenek). A legsikeresebb nudge tehát az információátadást az elköteleződéssel kombinálta.