6.1.5. Társadalmi tanulás és nyomás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_497/#m1356gdavk_497 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_497/#m1356gdavk_497)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_497/#m1356gdavk_497)
Néhány kutatás sikeresen példázza, hogy a társak, celebritások, példaképek, véleményvezérek viselkedéséről szolgáltatott információ (pl. más diákok mennyi alkoholt fogyasztanak vagy hányan vesznek részt egy szavazáson) csökkentheti a káros, míg növelheti a pozitív viselkedési mintázatok gyakoriságát (Gerber és Rogers, 2009; Nye és Burgess, 2008; Pallak és munkatársai, 1980). A mögöttes mechanizmusokat a társas befolyással, a normakövetési hajlandósággal és a csoportidentitás viselkedésbefolyásoló szerepével magyarázzák a kutatók.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_498/#m1356gdavk_498 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_498/#m1356gdavk_498)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_498/#m1356gdavk_498)
A társadalmi tanulás és nyomás nudge viszonylag gyakran használt a környezeti problémák megoldására tett lépések esetén (Baddeley, 2018). Pallak és munkatársai (1980) például megállapították, hogy amikor azt ígérték a háztatásoknak, hogy energiatakarékos polgárokként publicitást kaphatnak a helyi újságban, 12,2 százalékkal csökkent a háztartások energiafogyasztása. A kontrollcsoport tagjai tippeket kaptak arra vonatkozóan, hogyan fogyasszanak kevesebb energiát, de ez nem okozott változást a fogyasztói szokásokban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_499/#m1356gdavk_499 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_499/#m1356gdavk_499)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_499/#m1356gdavk_499)
Nye és Burgess (2008) leírnak két olyan kísérleti eljárást, melyek célja a háztartások energiafogyasztásának csökkentése volt. Az egyik próbálkozás során egy irodában, a környezetbarát viselkedésről tartottak előadást 280 háztartás képviselőjének. Az előadás után a háztartások szemét termelése 38 százalékkal, energiafogyasztása pedig 12 százalékkal csökkent. Egy másik program során Nye és Burgess (2008) lakóközösségeket hívtak kisebb gyűlésekre, és ott adtak elő az energiafelhasználás csökkenésének fontosságáról. Az ebben a programban részt vevő lakóközösségek körében 17 százalékkal csökkent a fűtésre fordított energiafelhasználás, és a háztartások 37 százaléka energiatakarékos körtékre váltott. Nye és Burgess (2008) szerint a fenti programok azért is jártak sikerrel, mert közvetlenül kommunikáltak az emberekkel. Ugyanakkor, mivel több háztartás is részt vett a programokon, ebben az emberek némi társadalmi nyomást is érezhettek az energiafogyasztásuk csökkentésére.