Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
6. A viselkedési közgazdaságtani eredmények gyakorlati alkalmazása, kritikák és a jövő útjai
›
6.2. A nudge-okkal szemben megfogalmazott kritikai észrevételek

6.2. A nudge-okkal szemben megfogalmazott kritikai észrevételek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nudge-ok alkalmazásának ígérete tehát az, hogy a közpolitika úgy tudja az embereket olyan viselkedési formák fele terelni, amelyek a legjobbak számukra, és így növelni a jóllétüket, hogy közben a választás joga nem sérül, hiszen mindig lehetőség van az ellenállásra. A nudge-ok alkalmazását azonban számos kritika is érte, melyeket itt az alábbi négy témakörbe sorolunk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az alapelvekre vonatkozó kritikai észrevételek
    A nudge-ok, tehát az emberi irracionalitásra hivatkozva szándékosan és burkoltan próbálják befolyásolni az emberek önrendelkezését és viselkedési mintázatait (Banerjee és szerzőtársai, 2024). A libertárius paternalizmus a szabad akaratra hivatkozva az egyént teszi felelőssé a döntései következményeiért, miközben az az alapgondolata, hogy az egyén nem tud racionálisan dönteni. A nudge-okat mindeközben szintén korlátozott racionalitással jellemezhető egyének tervezik, akik a saját korlátiakkal nem számolnak (Lodge és Wegrich, 2016). A libertárius paternalizmus megközelítése az emberi döntésekhez ezért elitistának, arrogánsnak és sértőnek is tekinthető (Rizzo és Whitman, 2020).
  • Etikai megfontolások
    A libertárius paternalizmus érvrendszere szerint a csoportérdek vagy mások érdeke nem írhatja felül az egyéni érdeket. Mi van azonban, ha kormányok vagy vállalatok kezdik észrevétlenül manipulálni az embereket a saját céljaik érdekében? Mivel nem minden gazdasági döntés mögött húzódik jószándék, és sok nudge beavatkozás észrevehetetlen egyes kutatók a nudge-ok alkalmazásának az etikai megfontolásaira javasolnak nagyobb hangsúlyt fektetni. Az adatvédelmi szempontok betartását, a nudge-ok használatának és céljainak átláthatóságát biztosítani kellene (Mills, 2022).
  • A hatékonyságra, eredményességre vonatkozó kritikai észrevételek
    A nudge-okat egyrészt lehet egy titokban megnövekedett kormánybeavatkozásnak tekinteni. A másik oldalról viszont sokan úgy vélik, hogy túl gyenge eszköz lehet egy jobb viselkedés elérésére, és a kötelező szabályozások nagyobb eséllyel érhetik el céljaikat. Az eredményességgel kapcsolatos kritikai észrevétel az is, hogy a viselkedési közgazdaságtan nem foglalkozik azzal, hogyan lehetne a nudge-ok alkalmazását kiterjeszteni és szélesebb körben alkalmazni, hanem megelégszik a kísérleti alanyok viszonylag szűk körével és felületes beavatkozásokkal (Mažar és Soman, 2022).
    Egy másik vonatkozó észrevétel az, hogy könnyen mérhető, felületes hatásokat próbálnak elérni a nudge-ok alkalmazásával, de az igazi problémákat nem oldják meg. Az alapvető helyzet, gondolkodásmód és probléma nem változik (Chater és Loewenstein, 2023), sőt a nudge-ok alkalmazása elfedheti az igazi problémákat, és ezzel megakadályozhatja a magatartás akaratlagos megváltoztatását (Liscow & Markovits, 2022). Mint az előző fejezetekben láttuk, egy adott nudge-alkalmazása csökkentheti a háztartások energiafogyasztását, vagy kevesebb egészségtelen étel fogyasztásához vezethet, de nem irányul a túlzott energiafogyasztáshoz, vagy elhízáshoz vezető társadalmi, gazdasági folyamatok megoldására, a rossz döntések tudatos kiküszöbölésére. Az energiafogyasztás csökkentésére tett kísérletek sokszor felületesnek, egy-egy nagyon konkrét viselkedési mintázatra korlátozódnak, amikor egy sorozatot kellene megváltoztatni. (Baddeley, 2018). Komoly kihívást jelent azonban az olyan eljárások megtalálása, amelyek tartós viselkedési változásokat okoznak és sok emberhez eljuttathatóak.
    Schmidt és Stenger (2021) megemlíti továbbá, hogy a nudge-tanulmányok általában csak egy statikus állapothoz viszonyított elsődleges hatást mérnek, nem nézik, hogy a hatás tovább gyűrűzik-e, vagy mi történt volna, ha más eszközöket alkalmaztak volna. Az is elképzelhető, hogy például az egészséges iskolai étkezés után a gyerekek többet járnak gyorsétterembe, vagy sok édességet esznek a büfében, azaz extern hatások is társulhatnak a nudge-ok alkalmazásához. Lehetséges azonban az is, hogy valaki egy nudge hatására belép egy nyugdíjprogramba, azonban olyan portfoliót választ, amely kevesebb hasznosságot fog számára eredményezni annál, mint ha az eredeti elképzelései alapján választott volna egy befektetési programot.
    Sajnos előfordul az is, hogy az eredményeket nem sikerül reprodukálni (Shrout and Rodgers, 2018), az eredmények nem általánosíthatóak más populációkra, ami részben a következő problémakörre vezethető vissza.
  • A valós preferenciák ismeretére, az egyéni különbségek figyelembevételére vonatkozó kritikai észrevételek
    A nudge érvendszere szerint döntő fontosságú, hogy az alkalmazott nudge olyan irányba terelje a döntést, amely a választó szemszögéből értékelve jobb, azaz jobban igazodik ahhoz, ami a választó célja. Ahhoz, hogy a nudge-ok elérjék céljukat, ismerni kell tehát az emberek valós preferenciáit. Ki tudja azonban megmondani, hogy mi a legjobb választás egy egyén számára, és mik az egyén valós céljai? Honnan tudná a kormány, mi a jó az egyes embereknek, ha azok maguk sem biztosak a preferenciáikban? Mi van azokkal, akik ténylegesen mást szeretnének, mint egy átlagos egyén?
    Mivel az emberek preferenciái nem homogének, és különböző mértékű döntési torzítások jellemzik őket, egyesek számára jóllétveszteséggel járhat például, ha a kockázatvállalási hajlandóságát megpróbálják csökkenteni, míg mások számára ez hasznos lehet. A nudge-ok használata azt feltételezi, hogy ugyanaz a megoldás jó mindenkinek, mindenkinek a preferenciái egyformák. A nudge-ok nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket, annak ellenére, hogy a viselkedéstudományi kísérletek általában egy szűk kör bevonásával zajlanak, azaz mind a helyszín, a körülmények és az egyéni jellemzők tekintetében nagyfokú homogenitást mutatnak (Lewis, 2021).
    Az egyéni döntéshozatali megközelítés uralkodó volta miatt, a nudge-ok tervezése és alkalmazása során amúgy is általában figyelmen kívül hagyják a társadalmi gyakorlatokat és kontextust (Ewert, 2020). Mivel így nem igazán lehet megállapításokat tenni arra vonatkozóan, hogy egy adott módszer milyen célcsoportra vonatkozóan működhet hatékonyan, a viselkedési közgazdaságtan általánosságokban fogalmaz (Bryan és szerzőtársai, 2021). A nudge-ok így azonfelül, hogy nem mindenki számára hasznosok, nem is biztos, hogy minden populáció esetén egyformán működőképesek. Costa és Kahn (2010) szerint például a politikai hovatartozás különösen komoly akadálya lehet egy-egy nudge működésének. Amerikában például a környezetvédelmi nudge-ok a demokraták körében jól működnek, míg a republikánusokra sokkal kevésbé hatnak. A republikánusok körében így a szabályozás és a negatív viselkedés adóztatása hatékonyabb eszköz lehet. Camerer és munkatársai (2003) ezért az asszimmetrikus paternalizmus rendszerét javasolták. Az aszimmetrikus paternalizmus figyelembe veszi, hogy kik azok, akik nem akarnak dönteni, és kik azok, akik hajlandóak időt és energiát szánni a döntésre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beshears és Kosowsky (2020) metalemzésük alapján, a fenti kritikai észrevételekkel összecsengve, a nudge-ok kutatásával kapcsolatban az alábbi öt ajánlást teszik:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Annak meghatározása, melyik nudge a leghatékonyabb az adott problémára, mivel a kutatási eredmények szerint a nudge-ok nagyban eltérnek hatékonyságuk tekintetében.
  • Terep és laboratóriumi kísérletek alkalmazása egymást kiegészítve; a laborkísérletek eredményeit a terepkísérletek a kontextuális faktorok hatásának figyelembevétele mellett erősíthetik vagy cáfolhatják meg.
  • A nudge-ok hosszú távú hatásának mérése.
    A tanulmányok általában csak egy egyszeri, közvetlen hatást mérnek, holott például egy fontos kérdés lenne annak vizsgálata, hogy a nudge-ok képesek-e, és hogyan képesek viselkedési szokásokat ki- vagy átalakítani.
  • A nudge-ok nem szándékolt hatásának mérése.
    Nagyon kevés olyan tanulmány lelhető fel, amelyben a célon kívül más, ellentétes vagy megerősítő hatásokat is mérnek. A nudge-ok egy adott döntési architektúrát változtatnak meg, így az emberek egy másik döntési helyzetben folytathatnak olyan viselkedést, amely kompenzálja a nudge által kiváltott viselkedést. Wisdom és munkatársai (2010) például megnehezítették egy kalóriadús szendvics rendelését egy étteremben. Az emberek valóban elkezdtek kevésbé kalóriadús szendvicsváltozatokat rendelni, így a nudge, közvetlen hatását tekintve, elérte célját. Azonban az is kiderült, hogy az emberek elkezdtek több kalóriát tartalmazó kiegészítőket és üdítőket rendelni.
  • A nudge-ok és más beavatkozások interakcióinak a vizsgálata.
    A menedzserek és a kormányok általában több intézkedést is bevetnek egy-egy cél elérése érdekében, így a nudge-ok relatív költséghatékonysága viszonylag könnyen meghatározható lenne. Ezenkívül azt is mérni lehetne, hogy más intervenciók gyengítik vagy esetleg erősítik-e a nudge-ok hatását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nudge-ok gyakorlati megvalósítása terén az előző fejezetben említett Behavioral Insight Team az EAST keretrendszert javasolja:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Easy (E, könnyű): építés az alapértelmezett opciók hatékonyságára, az egyszerű üzenetekre és a felesleges macera mentes megoldásokra.
  • Attractive (A, vonzó): figyelemfelkeltő, a jutalmak és büntetések megfelelő alkalmazása a maximális hatás elérése érdekében.
  • Social (S, társas): (1) megmutatni, hogy az emberek többsége az elérni kívánt viselkedés szerint cselekszik; (2) a személyközi hálózatok hatalmának kihasználása, és az emberek bátorítása arra, hogy másokkal szemben kötelezettségeket vállaljanak, elköteleződjenek a cél iránt.
  • Timely (T, időszerű): (1) amikor az emberek a legbefogadóbbak az üzenetre, akkor kell őket megcélozni; (2) az azonnali előnyök és költségek áttekintése; (3) segíteni az embereket abban, hogy megtervezzék a válaszaikat.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave