Eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények arra utalnak, hogy a résztvevők feldolgozták a feladatokban megadott információkat, és megértették és a piacra lépési játék logikáját. A kísérleti forgatókönyv több piacpáronkénti összehasonlítást tett lehetővé annak tesztelésére, hogy van-e szisztematikus hatása a piaci kapacitásnak, a nyereségnek és a rangsorolási logikának a belépők tényleges számára és a piacra lépő versenytársak becsült számára (VBSZ). A McNemar-tesztek azt mutatták, hogy a nagyobb piaci kapacitás (K1 vs. K2, illetve K5 vs. K6) és a nagyobb piaci nyereség (K1 vs. K4, K2 vs. K3, K6 vs. K7, illetve K5 vs. K8) több belépővel jár mind a készség-, mind pedig a véletlen alapú piacok esetében. A páros összehasonlítások (K1 vs. K5, K2 vs. K6, K3 vs. K7, illetve K4 vs. K8) azt is jelezték, hogy egyetlen piacpártól (K4 vs. K8) eltekintve a résztvevők nem léptek be gyakrabban a készségalapú piacokra, mint a véletlenalapú piacokra (lásd a 3. táblázatot).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A piacra lépők becsült száma és a valóban piacra lépők száma közti különbségek a különböző feladatokban.
Páros összehasonlítások
Páros t-próba eredményei az ENOP-ra vonatkozóan
A McNemar-teszt eredményei a belépési döntésekkel kapcsolatban (ANE)
t
Sig.
Sig.
F1 vs. F2
-6,716
0,000
0,000
F5 vs. F6
-4,984
0,000
0,000
F2 vs. F3
-0,931
0,353
0,001
F1 vs. F4
-3,790
0,000
0,000
F6 vs. F7
0,246
0,806
0,007
F5 vs. F8
-1,190
0,236
0,000
F1 vs. F5
-1,890
0,060
1,000
F2 vs. F6
0,000
1,000
1,000
F3 vs. F7
-1,088
0,278
0,608
F4 vs. F8
1,391
0,166
0,028
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A páros t-próbák azt mutatták, hogy a tényleges belépők számához hasonlóan a potenciális piacra lépők várható száma (VBSZ) is nő, ha a piaci kapacitás nagyobb. Ez az eredmény összhangban van a korábbi piacra lépési játékok eredményeivel, amelyek azt mutatják, hogy a résztvevők inkább olyan piacokra lépnek be, ahol nagyobb számú versenytársra számítanak (pl. Camerer és Lovallo, 1999; Moore és Cain, 2007). Korábbi kutatások azonban nem vizsgálták, hogy a piaci kapacitás függvényében hogyan változik a verseny várható és tényleges intenzitása. Ha a piaci kapacitás nagy, a verseny várt intenzitása kisebb, mint a valós intenzitás, azaz a várakozások túlzottan optimisták (egy mintás t-próba K2: t=–10,45, p< 0,001; K3: t=–11,83, p< 0,001; K6: t=–5,30, p< 0,001; K7: t=-9,71, p< 0,001). Ezzel szemben, ha a piaci kapacitás kicsi, a verseny intenzitása csak a K4 esetében optimista (egy mintás t-próba K1: t=1,11, p=0,269; K4: t=–3,00, p=0,003; K5: t=2,88, p=0,005; K8: t=-0,80, p=0,423). Mivel a célmotivált érvelésnek a verseny intenzitásával kapcsolatban túlságosan optimista várakozásokkal kellene együtt járnia, ezek az eredmények arra utalnak, hogy az információfeldolgozási folyamatok hibái hozzájárulnak a kezdő vállalkozók eredményvárakozásainak a kisebb és nagyobb piacok között megfigyelhető különbségeihez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a megfigyelés továbbá, hogy a résztvevők nagyobb valószínűséggel léptek be nagyobb piacokra, és helyesen várták, hogy társaik belépési valószínűsége a piaci kapacitással együtt nő, mégis valahol a kis és nagy piacok tényleges arányai közötti értékre becsülték mások belépési valószínűségét a nagy piacokra, összhangban van a túlzott magabiztosság kognitív magyarázatával és a piacra lépési játékok korábbi eredményeivel. Egy olyan környezetben, amelyet a bizonytalanság és a versenytársakra vonatkozó kritikus információk hiánya jellemez, a kísérletben megfigyelt viselkedés és várakozások tükrözhetik a referenciacsoport figyelmen kívül hagyását vagy a differenciált regressziót abban, ahogyan az egyének a saját és mások piacra lépési valószínűségét becsülik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak tesztelésére, hogy a verseny intenzitásával kapcsolatos túlzottan optimista vélekedések érdemben hozzájárulnak-e a nagyobb piacok túlzsúfoltságához, a szerzők négy-négy modellt dolgoztak ki a két játéktípusra: készségalapú (M1k, M2k, M3k és M4k) és véletlen sorrenden alapuló (M1v, M2v, M3v és M4v). Az M1k és M1v modellek a piaci kapacitás és az VVI hatását vizsgálják a belépések számára. Az M2k és M2v modellek kibővítették az M1k és M1v modelleket a VVI és a piaci kapacitás közötti kölcsönhatással. Az M2 modellek tehát azt vizsgálták, hogy a piaci kapacitás moderálja-e a verseny intenzitására vonatkozó várakozások hatását a belépési döntésekre. Az M3 és az M4 modellek azonosak voltak az M1 és M2 modellekkel, azzal a különbséggel, hogy a piaci kapacitást a piacra lépők várható számával (VBSZ) helyettesítették a szerzők. Míg az M1 és M2 modellek azt tesztelték, hogy a korábban észlelt, túlzott magabiztosságból fakadó piaci zsúfoltság itt is jelentkezik-e, az M3 és M4 modellek eredményei azt mutatják meg, hogy a túlzott magabiztosságból fakadó piaci zsúfoltság a piacra lépők számával kapcsolatos nem motivációs eredetű, túlzottan optimista hiedelmekhez kapcsolódik-e.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az M1 modellek azt jelzik, hogy mind a VVI, mind a piaci kapacitás (PK) pozitívan kapcsolódik a belépési döntésekhez mind a készségalapú (VVI B=0,863, p<0,001; PK B=2,123, p=0,000), mind a véletlenalapú (VVI B=0,666, p<0,001; PK B=1,650, p<0,001) játékokban. Továbbá az M2k (kicsi PK*VVI B=-0,874, p=0,02) és M2v (kicsi PK*VVI B=-0,885, p=0,005) szerint a verseny várható intenzitásának pozitív hatása viszonylag kevésbé fontos a kis piacokon, mint a nagyobb piacokon. Az M2 modellek tehát azt mutatják, hogy a várható versenyintenzitás pozitív hatása a piaci kapacitás növekedésével egyre fontosabbá válik. Eddig tulajdonképpen megismételtük a korábbi tanulmányok eredményeit, amelyek szerint a leendő vállalkozók akkor is hajlamosak nagyobb (könnyebb versenyhelyzetet ígérő) piacokat választani, ha ott élesebb versenyre számítanak (pl. Cain és szerzőtársai, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az M3 és M4 modellek azt igazolják, hogy ha az VBSZ-t figyelembe vesszük, az VVI hatása a piacra lépési döntésekre negatív, és nem változik jelentősen a különböző feladatokban (VBSZ*VVI készségalapú piacok B=0,009, p=0,688; véletlen sorrenden alapuló piacok B=0,013; p=0,540). Az alacsonyabb versenyintenzitásra vonatkozó várakozások tehát szisztematikusan ösztönzik a piacra lépést a különböző feladatokban. Mivel minden modellünk figyelembe vette a VÉH hatását (amely lehet, hogy túlzott, de az is lehet, hogy nem az), ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a verseny intenzitásával kapcsolatos nem motivációs, túlzottan optimista vélekedések hozzájárulnak a túlbecsüléshez és a nagyobb piacok relatív túlzsúfoltságához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan az várható volt, a vállalkozói énhatékonyág csak a készségalapú piacok esetében befolyásolta a belépések számát (4. táblázat és 5. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A piacra lépési döntések alakulása a készségalapú piacokon.
M1k
M2k
M3k
M4k
B
Sig.
B
Sig.
B
Sig.
B
Sig.
Küszöbérték
-1,204
0,345
-0,311
0,815
0,165
0,897
-0,009
0,995
Férfi1
0,72
0,757
0,083
0,724
0,084
0,715
0,088
0,701
Érettségi2 alatt
0,085
0,787
0,208
0,513
0,296
0,335
0,276
0,380
Érettségi2
0,041
0,873
0,071
0,787
0,097
0,704
0,094
0,715
Kor
-0,106
0,098
-0,099
0,120
-0,091
0,146
-0,093
0,137
Kor négyzete
0,001
0,136
0,001
0,160
0,001
0,186
0,001
0,176
VÉH
0,094
<0,001
0,091
0,001
0,087
0,002
0,088
0,002
VJ
0,000
0,357
0,000
0,283
0,000
0,706
0,000
0,793
VVI
0,863
<0,001
1,606
<0,001
-1,094
0,000
-1,200
<0,001
Kis PK3
-2,123
0,000
-1,144
0,015
VBSZ
0,328
0,000
0,317
<0,001
Kis PK*VVI4
 
-0,874
0,020
VBSZ*VVI
0,009
0,688
Megjegyzés.
1A referenciakategória a nők.
2A referenciakategória az érettséginél magasabb szintű végzettséggel rendelkezők.
3A referenciakategória a nagy piac.
4A referenciakategória a Nagy PK
*VVI. VH=vállalkozói énhatékonyág. VJ= várható jövedelem. VVI= a verseny várható intenzitása. VBSZ=versenytársak becsült száma. PK=piaci kapacitás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. A piacra lépési döntések alakulása a véletlen sorrenden alapuló piacokon.
M1v
M2v
M3v
M4v
B
Sig.
B
Sig.
B
Sig.
B
Sig.
Küszöbérték
1,361
0,380
2,079
0,186
–2,120
0,170
1,857
0,237
Férfi1
0,239
0,304
0,215
0,354
0,205
0,375
0,214
0,351
Érettségi2 alatt
0,241
0,475
0,370
0,283
0,415
0,220
0,380
0,268
Érettségi2
0,172
0,475
0,204
0,404
0,220
0,363
0,214
0,374
Kor
0,011
0,879
0,009
0,907
0,007
0,923
0,004
0,959
Kor négyzete
0,000
0,955
0,000
0,917
0,000
0,897
0,000
0,863
VÉH
0,05
0,09
0,047
0,109
0,047
0,112
0,047
0,109
VJ
0,000
0,706
0,000
0,765
0,000
0,896
0,000
0,775
VVI
0,666
<0,001
1,401
<0,001
-0,861
<0,001
–1,024
0,002
Kis PK3
–1,650
<0,001
-0,616
0,110
VBSZ
0,253
<0,001
0,236
<0,001
Kis PK*VVI4
-0,885
0,005
VBSZ*VVI
0,013
0,540
Megjegyzés. 1A referenciakategória a nők.
2A referenciakategória az érettséginél magasabb szintű végzettséggel rendelkezők.
3A referenciakategória a nagy piac.
4A referenciakategória a Nagy PK
*VVI. VH=vállalkozói énhatékonyág. VJ=várható jövedelem. VVI=a verseny várható intenzitása. VBSZ=versenytársak becsült száma. PK=piaci kapacitás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a kvízteljesítményüket illeti, a résztvevők mind abszolút (egymintás t-próba nullás tesztértékkel: t=2,323, p=0,021), mind relatív (egymintás t-próba nullás tesztértékkel: t=16,051, p<0,001) értelemben túl magabiztosak voltak. A túlbecsülés nagyobb volt, amikor a munkavállalók több készségalapú piacra léptek be (B=0,066, p=0,048), de nem volt összefüggésben a véletlen sorrenden alapuló piacokra történt belépések számával (B=0,038, p=0,241). A túlpozicionálási túltengés is növekedett a készségalapú piacokra történt belépések számának a függvényében (B=0,223, p<0,001). Azok a résztvevők tehát, akik többször léptek be olyan piacokra, amelyek a készségeik alapján rangsorolta a teljesítményüket, úgy vélték, hogy nagyobb az esélyük a jobb kvízeredmény elérésére, mint a társaiké. Ezek az eredmények tétfüggő motivált érvelésre utalnak (Bénabou és Tirole, 2011; Kunda, 1987). Tekintettel arra, hogy a résztvevők abban a hitben hozták meg döntéseiket, hogy a készségalapú piacokon elért helyezésük a vállalkozói énhatékonyságuk függvénye, és a vállalkozói énhatékonyság nem áll összefüggésben a kísérletben használt kvízzel, a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a piacra lépési döntések és a motivált érvelésen alapuló túlpozicionálás pozitív kapcsolatban állnak egymással.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave