Paleopathologia
Elődeink betegségei
|
Az osztályozás módja
|
Pathomorfologia
|
Felismerhetőség
|
|
Kórokozó szerint
|
||
|
baktérium
|
lágyrész + csontok
|
múmiákban sokszor, vázanyagon csak ha csontelváltozást okoz
|
|
vírus
|
csak lágyrészeken
|
múmiákon ritkán
|
|
rickettsia
|
csak lágyrészeken
|
múmiákon kivételesen
|
|
gombák
|
lágyrész + néha csontok
|
múmiákban ritkán, vázanyagon kivételesen
|
|
Fertőzőképesség szerint
|
||
|
nem járványos
|
többnyire lágyrészeken
|
múmiákon ritkán
|
|
járványos
|
többnyire lágyrészeken
|
bizonytalan
|
|
Időtartam szerint
|
||
|
heveny
|
lágyrészeken + ritkán vázanyagon
|
múmiákon ritkán, vázanyagon kivételesen
|
|
félheveny
|
lágyrész + vázanyag
|
ritka esetben
|
|
idült
|
lágyrész + vázanyag
|
többnyire mind csonton mind múmiákon
|
|
Pathologiai kép szerint
|
||
|
nem specifikus
|
lágyrész + vázanyag
|
az elváltozásból nem lehet következtetni a kórokozóra
|
|
specifikus (tuberculosis, lepra, syphilis, brucellosis stb.)
|
lágyrész + vázanyag
|
a szövettani és/vagy rtg-képből a kórokozóra lehet következtetni
|
Tartalomjegyzék
- Paleopathologia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- I. Általános rész
- 1. A paleopathologia tárgya és célja
- 2. A paleopathologia forrásai
- 3. Anthropologiai vizsgálatok
- 4. A paleopathologiai vizsgálatok módszerei
- Makroszkópos vizsgálatok
- Mikroszkópos vizsgálatok
- Szövettani vizsgálatok csontokon
- Szövettani vizsgálatok múmia-szöveteken
- Hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatok
- Különleges mikroszkópos vizsgálatok (sztereomikroszkópia, polarizációs mikroszkópia, fluoreszcens mikroszkópia)
- Elektronmikroszkópos vizsgálatok
- Az in situ hibridizáció
- Polimeráz láncreakció (PCR)
- Szövettani vizsgálatok csontokon
- Radiológiai vizsgálatok
- Laboratóriumi vizsgálatok
- Makroszkópos vizsgálatok
- 5. Pseudopathologia
- 6. A paleopathologia kórisme lehetőségei és határai
- 1. A paleopathologia tárgya és célja
- II. Részletes rész
- 7. Anatómiai variációk és fejlődési rendellenességek
- 8. A csontok és ízületek betegségei
- Csontsorvadással járó kórképek
- A csonthypertrophia – csonthyperplasia
- Forestier betegség (DISH)
- Az osteoporosis
- Csonttörés és csontgyógyulás
- Csontgyulladások
- Elsődleges és áttéti csontdaganatok
- Az ízületek gyulladásos és degeneratív elváltozásai
- A gerinc betegségei
- A csontok és az ízületek tartási rendellenességei
- A szűk medence és a pathologiás szülés őskórtana
- Csontsorvadással járó kórképek
- 9. A fogazat betegségei
- 10. Az orrmelléküreg(ek) és a fül betegségei
- 11. Koponyasérülés és trepanáció
- 12. A koponya alakváltozásai
- 13. A belbetegségek paleopathologiája
- 14. A fertőző betegségek paleopathologiája
- 15. Táplálkozási zavarok
- 16. Anyagcsere- és endokrin betegségek
- 17. A vérképző rendszer betegségei
- 18. A haj és a szőrzet betegsége
- 19. A betegségek kora, eredete és gyakorisága
- Az óvilági és az újvilági fertőző betegségek
- Vírusok okozta betegségek
- A baktériumok okozta betegségek
- Rickettsiák okozta kórképek
- A protozoonok okozta betegségek
- Gombás megbetegedések
- A nem fertőző mozgásszervi betegségek eredete
- Környezetszennyezés, környezeti ártalmak
- Foglalkozási ártalmak paleopathologiája
- Az óvilági és az újvilági fertőző betegségek
- 20. Műtéti beavatkozások (a koponyalékelésen kívül)
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 721 1
Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta. A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.” Dr. Cseplák György A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.
Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero