Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor

Ünnepek

A nehéz paraszti hétköznapokat évente ismétlődő jeles napok, szakították meg. Ezek egy része maga is a munkához kapcsolódott, mint például az aratás, a szüret. Akármilyen kemény munkával járt is, mindig vidám ünnep volt az egész évi munka eredményének, „sikerének learatása”. A rövid ideig tartó bőség, az önfeledt töltekezés, ének és tánc, rokonok, szomszédok, falubeliek közös mulatozásának napjai voltak ezek. Hasonló volt a telet és a böjt előtti utolsó húsos napokat búcsúztató farsang, ez azonban nem kizárólag a parasztok ünnepe volt, sajátos jelentőségéről később lesz szó, akárcsak a termékenységkultuszhoz szintén kapcsolódó karácsonyról, húsvétról, pünkösdről, Szent Ivánról. Az önfeledt szórakozás, a kemény hétköznapokból való kizökkenés napjai voltak a falusi lakodalmak, lakomákkal (torral) kötötték egybe a temetést is. A nagyobb vásárok, a tisztán egyházi ünnepek is színt hoztak a parasztok életébe. A vasárnapokat kötelezően munka nélkül kellett tölteni, szigorúan büntették azt, aki ezt megszegte.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Művelődéstörténet Történelem

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero