7 Synopsis Metaphysices Aristotelis. (Hanau, 1596). Ennek a kortársak által megtámadott írásnak Jac. Wilhelm Feurlein nyújtott védelmet egy dissertatio apologeticában (Jöcher, 1029), a ’Taurellus defensusban’, melyet Taurellus, általa újra kiadott Metafizikája elé helyezett: Dissertatio apologetica pro Nicolao Taurello philosopho altdorfiano atheismi et deismi iniusto accusato et ipsius Taurelli Synopsis metaphysices ob rarietatem recusa cum annotationibus editoris. (Nürnberg 1734). A nagytekintélyű Jacob Schegk (1511–1587) orvos- és filozófus professzor igaz tanítványaként nem elvileg bírálta Aristoteles követőit, inkább korrigálni kívánta munkáikban azt, ami nem felelt meg kora tudásának. Ennek kapcsán fejtette ki mindig saját véleményét. Így igazgatja helyre több Aristoteles-kommentárjában Piccolominit és követőit:

search

hoc est physicarum et metaphysicarum discussionum de coelo libri II. adversus Franciscum Piccolominem aliosque peripateticos. (Amberg, 1603). Hasonló olvasható a

search

hoc est de mundo libri II-ben (Amberg, 1808). A ’De rerum aeternitate’ (1604) pedig az a négy részből álló metafizika, ’in quibus placita Aristotelis, Vallesii, Piccolominei, Caesalpini, Societatis Coninbricensis aliorumque discutiuntur, examinatur atque refutatur’ Aristotelest sem kíméli, követőinek ’tévedéseit’ újból és újból kiigazítja. Tíz Aristoteles kommentárja közül a metafizikán kívül, főleg a ’De elementis’ és a ’De anima’ szerepel az egyetemi könyvlistákon. (Taurellus Aristoteles kommentárjainak bibliográfiáját ld. Latin Aristotle Commentaries. ed. Ch. Lohr, 1986. pp. 449–450.) Taurellus Aristoteles-felfogása jól illik abba a képbe, amit Charles Schmitt, mint ennek a korszaknak ’többféle aristotelianizmusát’ fogalmazott meg. Erre vonatkozóan v. ö. Nancy Struever: A legal opinion on the use of Aristotle in medicine; valamint Pierre Lardet: Lutherian uses of Aristotle: a comparison between Jacob Schegk and Philip Melanchthon. Mindkettő in: Constance Blackwell and Sachiko Kusukawa (ed.) Philosophy in the 16th and 17th Centuries. Conversations with Aristotle, (Ashgate, 1998).

Tartalomjegyzék

• Az európai orvosi oktatás történetéből
• Impresszum
• Ajánlás
• Előszó
• chevron_rightA középkori orvosi fakultás curriculuma és tankönyvei
  • Ravenna
  • Bizánc
• chevron_rightAz orvostan oktatása a reneszánsz egyetemen
  • De modo studendi
  • Medicina renata
  • A medicina philologica
  • Hagyomány és újjászületés
  • A reneszánsz medicina szellemi környezete
  • Imitatio és alkotás
  • Az új orvostudomány
  • A vérkeringés leírása
  • Szakítás a nedvkórtannal
  • A sebészet reneszánsza
  • Filozófia a reneszánsz orvosi stúdiumban
  • Studia humanitatis – studium medicinae
  • Libri formales – libri audiendi
  • A tankönyvi kommentár és a kézirat
  • A curriculum
• chevron_rightA humanizmuskori orvosi oktatás filozófiastúdiuma
  • chevron_rightGalenos (Kr. u. 129–199) traktátusa
    • A traktátus elé
    • Galenos
  • Artes liberales – ars medicinae
  • Auctor logicae
  • Melanchthon az orvosok között
  • Qui bene distinguit, bene docet: Taurellus és Zabarella
  • Non Liquet? – Az „Új” Filozófia
• Az ókori medicina hagyományozódása az egyházatyáknál
• chevron_rightA tanköltemény az orvosi oktatásban
  • Ars memorativa
  • Poema didacticum
  • Poema medicum
  • A poema mint liber formalis
  • A diagnosztikus költemények – Carmina Aegidii
  • Járványok a tankölteményekben és a flebotomia
  • A synopsis
  • Liturgikus könyvek margináliái
• Névmutató
• A szerzőnek a kötet témakörében megjelent nagyobb idegen nyelvű publikációi

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 702 0

Egy szaktudomány hőskora – A magyar medicina történeti emlékei és forrásai (Kapronczay Katalin) – Az orvostudomány története a görögöktől a reneszánszig (Magyar László András) – A hazai egészségügyi igazgatás története – A közegészségtan területánek története – A hazai kórházügy, az orvosképzés, az ápolónőképzés.... – A gyógyszertári kultúra és még sorolhatnánk a fejezeteket.

„Az orvostörténelem az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága. Az átfogó művelődéstörténet része. Művelése tudományos igényű alkotó folyamat. Az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges tudás megalapozásának fontos építőköve. Ortega írja: „A medicina történetének ismerete az orvosi műveltség alapja; nélküle a gyógyító nem orvos, csak »szakbarbár«"

Véleményével egyetértve azt is meg kell állapítanunk, hogy letűnőfélben vannak a polihisztorok, a sokoldalú, az egyetemes tudás összefüggéseit ismerő, kiemelkedő személyiségek. Schultheisz Emil professzort munkásságának összegzése alapján méltán sorolhatjuk közéjük. Könyvével egy orvostudós munkáját veheti kezébe az olvasó. Elemezhetjük annak orvostörténeti, mint filozófiai tartalmát. A szerző általános érvényű üzenetet közvetít. Azzal tünteti ki olvasóját, hogy megajándékozza a szellemi tudásgyarapodás érzésével. Az orvostörténeti kutatásainak vezérfonalát, az adja, hogy az oktatás történetét a történelem változásainak tükrében idézi elénk.” (prof. dr. Sótonyi Péter)

Hivatkozás: https://mersz.hu/schultheisz-europai-orvosi-oktatas//