András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta (szerk.): Globális válságok és a posztvalóság kora
›
3. A klímaváltozás témájának legkorábbi kontextusai magyar nyelvű sajtótermékekben
›
Az eredmények megvitatása

Az eredmények megvitatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált negyven cikk (4 × 10) 1833 és 1995 között jelent meg, a következő időrendi eloszlásban:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„klímaváltozás”: 1869–1894

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„éghajlatváltozás”: (1833); 1877–1921

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„klímamódosulás”: 1964–1992

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„éghajlat-módosulás”: 1970–1995
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Arcanum adatbázisában jelenleg egy, az éghajlatváltozás kifejezést tartalmazó forrás a legkorábbi találat „Éghajlat változása” formában, 1833-ból, amely a Honművész című, ugyanabban az évben indított szépirodalmi és társasági folyóiratból származik.
 
3.3. ábra. A Honművész című folyóirat tartalomjegyzéke
Forrás: Honművész, 1833. április–június, 1. évf. 1–26. szám
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sajnos a nevezett cikkek szövege nem elérhető, de annyi kiderül a tartalomjegyzékből, hogy a folyóirat 4. és 16. száma is foglalkozott a témával, sőt: a „Természet-tudomány” szekció számos egyéb légköri, föld- és vízrajzi jelenséggel kapcsolatban is jelentetett meg írásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás 1869-től jelenik meg markánsan a magyar nyelvű sajtótermékekben. Eleinte a jellemző attitűd kifejezetten aggódó, és nem is alaptalanul, hiszen a (regionális) kontextus a Tisza (elhibázottnak gondolt) szabályozása volt, amelyet a sorozatos árvizek (például 1867-ben, 1868-ban, 1869-ben, 1876-ban, majd az 1879-es, a 151 halálos áldozatot követelő nagy szegedi árvíz) megerősíteni látszottak. Ugyanakkor – éves átlagban – a talajszárazság is sújtotta a régió mezőgazdaságát ebben az időszakban, amelyet a Vasárnapi Ujság 1869. március 21-i cikke (A Tiszaszabályozás [sic!] befolyása a magyar talajra címmel) egyértelműen a Tisza túlszabályozásának és az ennek következtében megszüntetett árterületek (és a párolgó vízfelületek) hiányának tulajdonított (Dapsy 1869, 159.). A szerző véleménye szerint Magyarországon is az angol–indiai példát kellett volna követni, mert a Gangesz szabályozása során az angol kormány – biztonságos árterek részleges meghagyásával – sikeresen akadályozta meg a környező területek kiszáradását (Uo.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyolc évvel később, 1877 szeptemberében a Szegedi Híradó a fentiekkel teljes mértékben egyező véleményt fogalmazott meg írásaiban. A Hobohmn legújabb észrevételei a tiszaszabályozásról [sic!] című összefoglaló meg nem nevezett szerzője (Heinrich Hobohm vízügyi mérnök meglátásait idézve) öntözőcsatorna-hálózat létesítése mellett tette le a voksát – ellensúlyozandó a művelendő területek folyószabályozást követő kiszáradását („Hobohmn legújabb…” 1877, 2.). Három héttel később ugyancsak a tiszai árterek legalább részleges visszaállítása és/vagy egy, a folyóval párhuzamos, öntözésre is használható csatorna megépítése mellett érvelt a Szegedi Híradó („Az alsó-tiszai városok érdekében II.” 1877, 1.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1880–81 között a magyar regionális problémákról a klímaváltozás lehetséges globális okaira és összefüggéseire tevődött át a médiahangsúly. A Földrajzi Közlemények című szaklap tudósított arról 1880-ban, hogy a Magyar Földrajzi Társaság kutatási programjába klimatológiai kérdéseket is felvett, nevezetesen a földi éghajlatra jellemző „periodicus vagy nem periodicus változások, javulások és rosszabbulások” vizsgálatát (akár lokális, akár globális perspektívából); továbbá az erdők szerepének tisztázását a „környező vidékek hőmérsékletére, az eső mennyiségére és az évszakok szerinti eloszlására, a levegő nedvességére” („Földrajzi Társaságok” 1880, 352.). Egy évvel később ugyanez a szaklap – megismételve a fenti felhívást – javasolta a kutatások körének kiterjesztését a napfolttevékenység és a hőmérséklet-ingadozás lehetséges összefüggéseire („Jelentés a magyar földrajzi társaságnak működéséről…” 1881, 50.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1880-as évtized vége felé látszólagos egyetértés alakult ki az erdőirtás és a csapadékhiányos időjárás (továbbá a megjósolhatatlan villámárvizek) regionális összefüggéseinek tekintetében, „aggódó,” illetve nyugtalanságot sugalló cikkek formájában, magyarországi (regionális) fókusszal. A Földrajzi Közlemények két írása mellett („Mennyiben állandó a mai klíma?” 1889, 537., 542.; Hanusz 1890, 489.) a Gazdasági Mérnök című szaklap is erre az álláspontra helyezkedett („Erdőgazdaságunk” 1887, 39.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő időszak csapadékosabbra forduló időjárása viszont látszólag hiteltelenítette ezeket az aggodalmakat. A Természettudományi Közlöny szinte kárörömmel adott hangot a kétkedő álláspontjának 1894-ben, amikor magabiztosan kijelentette, hogy „sem a mocsarak kiszárítása, sem az erdők irtása nem volt a szárazság oka”, mert „elmúltak az aszályos évek, s 1875 után bő csapadék hullott ugyanazokra a térségekre, hol előbb a szárazság pusztított” (Hegyfoky 1894, 211.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.1. táblázat. A klímaváltozás kulcsszót tartalmazó cikkek attitűdváltozásai (1869–1894)
Kulcsszó: klímaváltozás
A cikkírói attitűd
Megjelenés éve
A tárgyalt jelenségek hatása
aggódó („alarmed”)
nyugtalan („concerned”)
óvatosan bizonytalan („cautious”)
tartózkodóan semleges („disengaged”)
kétkedő („doubtful”)
elutasító („dismissive”)
1869
regionális
1
 
 
 
 
 
1877
regionális
1
 
 
 
 
 
1877
regionális
1
 
 
 
 
 
1880
globális
 
 
1
 
 
 
1880
globális
 
 
 
1
 
 
1881
globális
 
 
1
 
 
 
1887
regionális
 
1
 
 
 
 
1889
regionális
 
1
 
 
 
 
1890
regionális
1
 
 
 
 
 
1894
regionális
 
 
 
 
1
 
Forrás: saját szerkesztés az Arcanum adatbázisa alapán
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozással kapcsolatos szkepticizmus felerősödése figyelhető meg az éghajlatváltozás kulcsszót (illetve esetenként azt is) tartalmazó első kilenc, időrendileg releváns és szövegszerűen hozzáférhető cikkben, melyek 1877 és 1921 között jelentek meg nyomtatásban:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.2. táblázat. Az éghajlatváltozás kulcsszót tartalmazó cikkek attitűdváltozásai (1877–1921)
Kulcsszó: éghajlatváltozás
A cikkírói attitűd
Megjelenés éve
A tárgyalt jelenségek hatása
aggódó („alarmed”)
nyugtalan („concerned”)
óvatosan bizonytalan („cautious”)
tartózkodóan semleges („disengaged”)
kétkedő („doubtful”)
elutasító („dismissive”)
1877
globális
 
 
1
 
 
 
1884
regionális
 
 
 
 
1
 
1902
globális
 
1
 
 
 
 
1905
globális
 
 
 
1
 
 
1910
globális
 
 
 
1
 
 
1913
globális
 
 
 
1
 
 
1914
globális
 
 
 
1
 
 
1914
globális
 
 
 
 
1
 
1921
globális
 
 
 
 
1
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regionális fókusz a 20. század elejétől háttérbe szorult. 1877-ben a Gazdasági Mérnök című szakfolyóirat a releváns cikkében (Fogy-e a víz földgömbünkön?) már olyan véleményeknek is hangot ad, amelyek szerint egyes területek kiszáradását nem lehet csak és kizárólag az erdőirtásnak felróni (l. 1877, 25.). A Borászati Lapok 1884-ben kétségbe vonta, hogy az éghajlatváltozás létező jelenség-e, annak ellenére, hogy számos szőlőtermelő arra panaszkodott, hogy a kadarka már nem érik be egyes vidékeken (Molnár 1884, 180.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyetlen „nyugtalan” cikket ebben a csoportban a Pesti Hírlap jelentette meg 1902-ben. Az írás által idézett tudósok véleménye szerint a felmelegedést a légkör „szénsavtartalma” okozza, amely „tűzokádó hegyek kitörései által jut a légkörbe” („Elmult idők éghajlata” 1902, 19.). Az ipari forradalom óta a légkörbe juttatott szennyeződésekről (beleértve a szén-dioxidot) nem esett szó az írásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem sokkal később a Pesti Hírlap nyilvánosságot biztosított más, az éghajlatváltozás jelenségét magyarázni hivatott elméleteknek is, például Majer Vilmos, a „híres bécsi csillagász” elképzelésének, aki „a föld egyes tájain mutatkozó éghajlatváltozások okául a rádiumot jelöli meg” („A rádium csodái” 1905, 21.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Róna Zsigmond 1914-ben a Természettudományi Közlöny hasábjain arra a következtetésre jutott, hogy „ez idő szerint tudásunk nincs azon a fokon, hogy az időjárás egymásutánjának törvényeit ismernénk” (Róna 1914, 158.), bár a lehetséges magyarázatok között felsorolta a napfolttevékenységet, a Halley-üstökös utóhatásait, a Golf-áramlat eltolódását, a jéghegyek tömeges megjelenését, a vulkáni tevékenység következtében „elhomályosodó” légkört vagy akár az égitestek elhelyezkedését. Hét évvel később Róna – szintén a Természettudományi Közlönyben – azzal a megállapítással értett egyet, hogy „a hőmérséklet évi közepe valamely helyen az utolsó egy-két században állandó maradt, azaz sem fölfelé, sem lefelé nem mutat egyirányú folytonos változást” (Róna 1921, 105.). Amennyiben mégis az eltérések lehetséges okait keressük, úgy Róna szerint a naptevékenység változásaiban leljük meg a végső magyarázatot (Róna 1921, 107.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímamódosulás 1964-től bukkan fel a vizsgált korpuszban, először helyi, mikroklimatikus változások összefüggésében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.3. táblázat. A klímamódosulás kulcsszót tartalmazó cikkek attitűdváltozásai (1964–1992)
Kulcsszó: klímamódosulás
A cikkírói attitűd
Megjelenés éve
A tárgyalt jelenségek hatása
aggódó („alarmed”)
nyugtalan („concerned”)
óvatosan bizonytalan („cautious”)
tartózkodóan semleges („disengaged”)
kétkedő („doubtful”)
elutasító („dismissive”)
1964
helyi
 
1
 
 
 
 
1973
helyi
 
 
 
1
 
 
1973
helyi
 
1
 
 
 
 
1974
globális
 
1
 
 
 
 
1980
helyi
 
1
 
 
 
 
1981
globális
 
1
 
 
 
 
1983
globális
1
 
 
 
 
 
1986
globális
 
1
 
 
 
 
1988
globális
 
1
 
 
 
 
1992
globális
1
 
 
 
 
 
Forrás: saját szerkesztés az Arcanum adatbázisa alapán
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Mőcsényi Mihály a városrendezés zöldterületi vonatkozásait taglalta a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei 1964. évi első számában, rávilágítva a kedvezőtlen makroklíma ellensúlyozására alkalmas, helyi klímamódosulást előidézni képes megoldásokra (Mőcsényi 1964, 240.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímamódosulás kifejezés nem vált azonnal népszerűvé: a következő előfordulás 9 évvel később, 1973-ban jelent meg az Arcanum adatbázisában, amikor Szavics György ismertette Titograd (Podgorica) klímája elviselhetőbbé válásának okait: a környékbeli domboldalak erdősítését és a városi parkok, ligetek létesítését kiemelve (Szavics 1973, 11.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973 és 1992 között a klímamódosulással foglalkozó cikkek mindegyike a környezetrombolással és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmaknak adott hangot, szinte kivétel nélkül globális szemszögből tárgyalva a jelen és a (közel)jövő megoldásra váró problémáit. A hidegháború igazán veszélyes évben, 1983-ban az azonnali és tragikus klímamódosulás lehetőségét egy nukleáris világháború következményeként vizionálták a tudósok – bár akkor még a „nukleáris tél” volt az elképzelt végkifejlet („Határozott állásfoglalások…” 1983, 4.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hidegháború végétől a hosszabb távon, de potenciálisan visszafordíthatatlanul káros antropogén tevékenységek kerültek a figyelem középpontjába. Götz Gusztáv és Mészáros Ernő Éghajlatunk jövője című áttekintő tanulmányában (Götz–Mészáros 1988) a légköri üvegházhatás fokozódását jelölte meg az antropogén klímamódosulás leginkább reális veszélyforrásaként. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a szén-dioxid mellett a többi éghajlatalakító hatással bíró gáz szerepét sem szabad elhanyagolni (Götz–Mészáros 1988, 566.). Négy évvel később a Magyar Hírlap – Götz Gusztávot idézve – már kifejezetten aggodalmaskodó cikket közölt a várható felmelegedéssel kapcsolatban, utalva az antropogén klímamódosulás példa nélküli sebességére, amelynek következtében akár 4–4,5 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is bekövetkezhet a 21. század közepére (Ö. Z. 1992, 8.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az éghajlat-módosulással kapcsolatos korai cikkek esetében a globális nézőpont dominált már az 1970-es évek elejétől fogva. Jaksa Margit – nyugat-németországi elrettentő példák alapján – alaposan körbejárta a környezet- és levegőszennyezés már az 1970-es évek elején is tapasztalható súlyos következményeit, kitérve a „melegház-effektus” hosszú távú hatásaira (Jaksa 1970, 730.). Mindazonáltal 1971-ben Dr. Koppány György azzal a szkeptikus véleménnyel állt elő, hogy „tartós, egyirányú éghajlatváltozás helyett éghajlat-ingadozásokról beszélhetünk csupán”, amennyiben kellően nagy távlatokban hasonlítjuk össze a földi hőingadozás kilengéseit (Koppány 1971, 500.). Az antropogén hatások eltúlzott voltáról értekezett (szinte ugyanekkor) Salló Ervin is a Brassói Lapokban (Salló 1971, 10.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az évtized végére viszont az éghajlatváltozás a kétkedő hangok ellenére is egyre inkább központi témává vált. Ennek következtében az ENSZ Meteorológiai Világszervezete elindította az Éghajlati Világprogramot 1979-ben, amelyről több hazai lap is beszámolt. Ezt követően a szkeptikus hangok az éghajlat-módosulást tárgyaló cikkekben teljesen háttérbe szorultak, és az üvegházhatás okozta globális felmelegedés ütemének veszélyeiről szóló írások váltak meghatározóvá.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.4. táblázat. Az éghajlat-módosulás kulcsszót tartalmazó cikkek attitűdváltozásai (1970–1995)
Kulcsszó:
éghajlat-módosulás
A cikkírói attitűd
Megjelenés éve
A tárgyalt jelenségek hatása
aggódó („alarmed”)
nyugtalan („concerned”)
óvatosan bizonytalan („cautious”)
tartózkodóan semleges („disengaged”)
kétkedő („doubtful”)
elutasító („dismissive”)
1970
globális
1
 
 
 
 
 
1971
globális
 
 
 
 
 
1
1971
globális
 
 
 
 
1
 
1978
globális
 
1
 
 
 
 
1979
globális
 
 
 
 
1
 
1980
globális
 
1
 
 
 
 
1980
globális
 
1
 
 
 
 
1993
globális
 
1
 
 
 
 
1993
regionális
1
 
 
 
 
 
1995
globális
1
 
 
 
 
 
Forrás: saját szerkesztés az Arcanum adatbázisa alapán
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave