Problémaészlelés, tájékozódási források, informáltság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a balatoni régió lakosai érzékelik-e az éghajlatváltozás (globális felmelegedés) problémáját, mit jelent ez számukra a hétköznapokban, mennyire tájékozottak ebben e témakört illetően, és milyen forrásból származnak az információik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a feltételezésünk, miszerint a lakosság széles rétegeinek van elképzelése az időjárás változásáról, illetve az ezzel kapcsolatos problémákról, teljes mértékben igazolódott. Agg és Csapó (2015) vizsgálata szerint a válaszadók 90,0%-a adott értékelhető választ, ebből 47-en (17,3%) észleltek változásokat, de nem tudják megfogalmazni, hogy mit, viszont minél magasabb az iskolai végzettségük, annál nagyobb arányban vállalkoznak a véleményük kifejtésére (Agg–Csapó 2015, 36).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 300 megkérdezett közül 223-an vállalkoztak arra, hogy meg is fogalmazzák, milyen változást, illetve változásokat észleltek az utóbbi években az időjárásban. Közülük a nagy többség több tényezőt is említett. Mindössze 29-en voltak, akik két-három szóban válaszolva egyetlen jelenséget említettek meg, például hogy nincsenek évszakok, nagy a nyári forróság vagy éppen rövidebb a tél.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszokat tartalmilag elemezve a legtöbben:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a meleg, illetve a forróság és a hőség szót említették. Összesen 145-en ebben, a hőmérséklet emelkedésében látták az időjárás-változás legfőbb jellemzőjét. Közülük 97-en kifejezetten a nyarat említették, míg 48-an általánosságban jelölték meg a meleget mint legfontosabb jellemzőt. Ebből a szakkifejezésként elhíresült felmelegedés szót 21-en használták, közülük 15-en csak általában, míg 6-an a globális felmelegedés jelzős szerkezetben. A pontos szakkifejezést, tehát a klímaváltozást mindössze ketten fogalmazták meg (Agg–Csapó 2015, 37).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók között voltak szakértők is, így egyikük részletesen leírta, hogy mit jelent a globális felmelegedés: „Erős széllel, sok csapadékkal érkező frontok. Globális felmelegedés: tengervízszint emelkedése, jéghegyek csökkenése, növény- és állatvilág változásai.” (Agg–Csapó 2015, 37)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik legfontosabb tényező, amelyet többen a felmelegedéssel kapcsolatban, illetve önállóan is megfogalmaztak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a hagyományos tél-tavasz-nyár-ősz periódus megváltozása, az évszakok váltakozása helyett azok megszűnése („az évszakok nincsenek meg”), illetve az a felismerés, hogy az évszakok között nincsen átmenet, illetve azok nem különülnek el egymástól. Az egyik válaszadó szerint „a tél egyes részidőszakai nem telek, a nyár egyes részei nem nyarak”. „Összefolynak az évszakok.” A 223 érdemi válaszadó közül 87-en foglalkoztak az évszakok problémáival (Agg–Csapó 2015, 39).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes módon a nyár mellett a telet mindössze 23 esetben említették, viszont volt, aki rövidebb meleg telet, volt, aki hosszú hideg telet tartott jellemzőnek. Meglepő, hogy lényegében ugyanannyian említették a hideg hosszú telet (11%), mint az enyhe rövid telet, egyvalaki azt válaszolta, hogy változékony volt a tél, míg olyan válasz is volt, hogy rövid, de hideg volt ez az évszak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le – azon túl, hogy az emberek eléggé különbözőképpen élik meg ugyanazon eseményeket –, hogy a tél változékonysága mindenképpen utal a klímaváltozásra. De miközben a nyárra legjellemzőbbnek a forróságot tartották a válaszadók, a téllel kapcsolatban nem tudtak egyértelműen állást foglalni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A meleg nyárhoz kapcsolódóan a válaszadók közel egytizede (20 fő) azt is megemlítette, hogy az időjárás-változást a szervezet is megérzi. A forró nyarakat egészségtelennek tartják, illetve a gyakori frontokra is érzékenyek. Ugyancsak a nyárhoz kapcsolódik a szárazság és az aszály, ezt a két szót összesen 17-en említették meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szélsőséges időjárás-változás felismerése mellett tehát a szélsőséges véleménykülönbségeket is megtapasztalhattuk. Az azonban igen jelentős többségi álláspont, hogy valóban létezik globális felmelegedés, van, akinek ez az egészségtelenül meleg nyarat jelenti, mások azt is megfigyelték, hogy ez a nyár sokszor aszályos is, bár e szó helyett a „száraz meleg” leírást alkalmazták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy 2008-as balatoni elitkutatás hasonló eredményeket hozott, amit a zárótanulmányban így fogalmaztak meg a kutatók: „Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy gyakoribbak lettek az időjárás szélsőséges jelenségei, gyakoribb az extrém szárazság, majd az extrém intenzitású csapadék, a nagy hőmérséklet-különbségek. Ilyen típusú választ a megkérdezettek 41,3%-a adott: »aszályok megjelenése és a szélsőséges időjárás gyakoribb«; hőség, majd özönvízszerű esőzés; szélsőséges időjárás, a nyár hosszú és száraz, a forró időszak a növényzetben nagy károkat okoz, de az emberre is rossz hatással van” (Dombi–Oláh–Retz 2008, 59–60). A válaszok másik típusát a hagyományos évszakok határainak elmosódása jelenti. Ebben a csoportban találhatóak az átmeneti évszakok, a tavasz, és az ősz lerövidülése, esetenként eltűnése, illetve az, mely szerint az időjárás a térségünkben kiszámíthatatlanná vált: „az évszakok elveszítik az arculatukat; a tél enyhe, az évszakok közül a tavasz kezd eltűnni; egyre rövidebb tavaszi időszak, tél után rögtön nyár jön” (Dombi–Oláh–Retz 2008, 59–60).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A direkt hatásokon kívül valakinek a figyelmét indirekt hatásokon keresztül is megragadhatja a klímaváltozás. Ők olyan jeleket közöltek a kérdezőbiztosokkal, melyek valamilyen hatásra – jelen esetben a felmelegedésre – vezethetőek vissza: „szélirány megváltozása, gyakoribb délies áramlás; „a környékünkön a források eltűntek, 12 helyett már csak egy patak van”; „a mediterráneumra jellemző fajok megjelenése”; „a Nap ereje sokkal égetőbb”; „a Balaton vízszintjének gyakoribb változása” (Dombi–Oláh–Retz 2008, 59–60).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a klímaváltozás és a felmelegedés szóba kerül, általában következményként kizárólag negatív dolgok jutnak eszünkbe elsőként, melyek szinte biztosan a hőség-aszály-elsivatagosodás, illetve ezek kellemetlen hatásai köré csoportosulnának. (Dombi–Oláh–Retz 2008, 59–60)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk egyik kiemelt kérdése a következő volt: Véleménye szerint melyek azok a legsúlyosabb problémák, amelyekkel az egész világnak szembe kell néznie az alábbiak közül? Ennek vizsgálatakor felhasználtuk a korábbi nemzetközi kutatások skáláit, amelyek építettek a környezet-gazdaságtan témakörében megfogalmazott világproblémák skálájára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezet-gazdaságtan szakirodalmában megkülönböztetik a humán és az ökológiai világkrízist. A humán világkrízis elemei:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • túlnépesedés,
  • a népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön,
  • szegénység,
  • éhezés,
  • iskolázottság hiánya,
  • gazdag és szegény népek között növekvő szakadék.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor az ökológiai világkrízis elemei a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • meg nem újuló erőforrások kimerülésének veszélye,
  • megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése,
  • túlhasználatból eredő degradáció,
  • édesvízi készletek korlátozottsága,
  • termőföld-erózió,
  • víz-, talaj-, levegőszennyezések,
  • üvegházgázok mennyiségének növekedése,
  • ózonréteg vékonyodása,
  • gyors erdőfogyatkozás,
  • hulladék-befogadóképesség korlátozottsága.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőív az Eurobarométer-felmérésekben is vizsgált globális problémák megnevezéseit használta. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2008 tavaszán indított el egy kutatássorozatot, amelynek során felmérték, hogy az európai polgárok miként viszonyulnak a klímaváltozáshoz, és feltérképezték, hogy az egész Földre kiterjedő problémákat mennyire érzékelik az európai lakosok. Az érintett és rangsorolt globális problémák:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. globális felmelegedés;
  2. nemzetközi terrorizmus;
  3. szegénység, élelmiszerhiány, ivóvízhiány;
  4. fertőző betegségek elterjedése;
  5. globális gazdasági visszaesés;
  6. nukleáris fegyverek elterjedése;
  7. fegyveres konfliktusok;
  8. növekvő világnépesség.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem véletlen, hogy az első helyen felsorolt „globális felmelegedést” kutatásunkban is szinte minden válaszadó megemlítette. Ugyanakkor esetünkben a második-harmadik említési gyakorisággal „a szegénység, élelmiszerhiány, ivóvízhiány”, illetve a „fertőző betegségek elterjedése” került a legfontosabb három probléma közé. A válaszadóink által az első három legjelentősebb világprobléma után lényegesen kisebb azoknak az említési gyakorisága, amelyket pedig mi, kutatók sokkal súlyosabb és alapvetőbb problémáknak tartanánk. Így a negyedik helyre csúszott a fenntarthatósági elméletek szerint legfontosabbnak tartott „növekvő világnépesség”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világgazdasági válság problémaköre feltehetően a 2008-as pénzügyi válság következtében került be az Eurobarométer-felmérésekbe, és meg is előzte a háborúval kapcsolatos fenyegetéseket („nukleáris fegyverek elterjedése”, „fegyveres konfliktusok”). A hetvenes–nyolcvanas években még állandóan napirenden volt a háborús fenyegetés, később ez annak ellenére háttérbe szorult, hogy a mi kutatásunk idején alig másfél évtizede értek véget a jugoszláviai háborúk. Ugyanakkor 2004-ben rázta meg Európát a londoni és a madridi metró- és vonatrobbantás, így a „nemzetközi terrorizmus” akkori (2008) második helyre sorolása érhető. A mi kutatásunk idején a terrorizmus veszélye a nyolc világprobléma között az utolsó helyre került.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave