Optimista emberképek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_512/#m1382gveap_512 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_512/#m1382gveap_512)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_512/#m1382gveap_512)
Az ember sokféle. Léteznek sokkal derűlátóbb emberképek is. Wilson Edward (1984) a Harvard Egyetem zoológusa szerint az ember szavannai körülmények között formálódott, ergo ősközege a természet, eredendően vonzódik a természethez. Ez a korábban tárgyalt biofília hipotézis.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_513/#m1382gveap_513 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_513/#m1382gveap_513)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_513/#m1382gveap_513)
A szavannai kultúrák fő hiedelme, hogy − akár a tárgyak – a Föld is lélekkel rendelkező organizmus. A Gaia-hipotézis értelmében a Föld maga egy ökoszféra, egy élő organizmus (Roszak 2019). A biomassza homeosztatikus megnyilvánulásai úgy működnek, mint egy élő teremtményé. A kölcsönös ökológiai függés maga is evolúciós örökség. Minden élő genetikailag és viselkedésileg a bioszféra szerves része. A 19. századi fizika atomisztikus materializmusa ezt a szemléletet lebontotta ugyan, az ökológia (az összekapcsolódás tudománya) viszont rekonstruálja.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_514/#m1382gveap_514 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_514/#m1382gveap_514)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_514/#m1382gveap_514)
Az emberi pszichikum legmélyebb rétegét az ökológiai tudattalan alkotja, ezért az öko-pszichoterápia célja visszavezetni a megzavarodott emberi szellemet a paleoharmóniához (Roszak 2019). Az ember regresszív állapotában a természetben szeret lenni. Ezt az ökológiai tudattalant kellene valahogy felébreszteni. A bűntudatkeltés, a szorongás növelése láthatólag nem vezet eredményre. Az egyetlen esély, ha ezt a természetes viszonyulást sikerül megszólítani. Wilson (1984) szerint a paleolit ember még természeti lény volt. Ezt az érvelést erősen árnyalja, sőt cáfolja, hogy a Homo erectus kilépett a természetből az eszköz- és tűzhasználatával, az igény feletti vadászatával, a nagyvadak gyors kiirtásával, valamint a willendorfi vágyképletével. Wilson elképzelése ebből a nézetből egy kicsit romantikus és naiv, bár tagadhatatlanul reménykeltő.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_515/#m1382gveap_515 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_515/#m1382gveap_515)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_515/#m1382gveap_515)
Az ember sokféle, köszönhetően annak, hogy szuperképessége az alkalmazkodás. Az aszkézis ugyanúgy jellemezheti az embert, mint az imént vázolt paleohedonisztikus hagyomány. Egyazon kultúrában párhuzamosan jelenhet meg az aszkézis és a hedonizmus eszményképe: aszketikus munka hedonisztikus fogyasztással vagy éppen fordítva, aszketikus fogyasztás hedonisztikus munkával.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_516/#m1382gveap_516 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_516/#m1382gveap_516)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_516/#m1382gveap_516)
Az aszketizmus archetípusa Diogenész, az antik filozófus. Hordóban lakott, mezítláb járt télen is. Tanítása szerint a boldog és erényes élet úgy lehetséges, ha megszabadulunk minden fölösleges anyagi javunktól és az értelmetlen fogyasztástól. Egyetlen dolog van az ember saját birtokában: a lelke.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_517/#m1382gveap_517 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_517/#m1382gveap_517)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_517/#m1382gveap_517)
A civilizációtörténetben időről időre visszatér az önmegtartóztatás eszményképe. Ezt tükrözik a keleti vallások és a ferencesek aszketikus attitűdjei, a kálvinisták mértéktartó életvitele, Rousseau vágyakozása a természetbe, a hippik radikális kivonulása a fogyasztói társadalomból (Sükösd 1979). A Ne vásárolj semmit! mozgalom, a böjtök jelzik a mai társadalom kissé erőtlen próbálkozását a mértéktartásra.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_518/#m1382gveap_518 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_518/#m1382gveap_518)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_518/#m1382gveap_518)
Tagadhatatlan, hogy a paleohedonizmus hagyománya is időről időre megmutatkozik. A szüntelen gazdasági növekedés ábrándja, a Fekete péntek vásárlási láz, a túlfogyasztás testi leképződése, a Globesity (tömeges elhízás, a WHO 2001-ben vezette be a kifejezést) mind ennek a jele (Forgács–Bodnár 2024). A fogyasztói társadalom mértéktelen hedonizmusa jelenti a végső veszélyt a bioszférára.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
