A tanulói beszélt nyelvi fordulók mellett azonban az online szinkrón tanórák bevezető epizódjában az írott tanulói közlések is megfigyelhetők. Ezek darabszámra való beazonosítása jelen korpusz alapján nem lehetséges, mivel a tanórafelvételek nem minden esetben mutatják pontosan a csetfelületet. Az viszont megállapítható, hogy ez a típusú tanulói közlés hány tanórán található meg a tanári beszéd alapján. A 10 vizsgált tanóra közül 3 tanórán figyelhető meg ez a jelenség. Az 1. tanórán a kapcsolatteremtő, ráhangoló gyakorlat tanulói válaszait kifejezetten a csetfelület alapján olvassa fel a tanár, a 2. tanóra adminisztratív epizódjában számos tanuló a csetfelületen jelzi jelenlétét, amit a tanár megköszön, a 8. tanórán pedig a tanulók a szünetről való visszaérkezésüket jelzik a cset segítségével, amire szintén reagál a tanár. Ez a jelenség az online szinkrón tanórák sajátja, a kérdőíves/interjús kutatások is rámutatnak arra, hogy számos tanuló a csetfelületen kommunikált ezeken az órákon (Constantinovits–Vladár 2021; Czirfusz et al. 2020; Gonda 2021), ezeket a tapasztalatokat a vizsgált tanórák bevezető epizódja is alátámasztja.

A tanulói aktivitás végül vizsgálható a nonverbális jelek aspektusából is. Míg a tanári kamerahasználat az összes online szinkrón tanórán megfigyelhető volt, a tanulói kamerahasználat igen ritka. A korpusz tanóráinak 70%-ában (7 tanóra) a tanórák bevezető szakaszában egyáltalán nem jelenik meg tanulói kamerahasználat. A korpusz online tanóráinak további 30%-án (3 tanóra) ugyan vannak tanulók, akik használják a kamerájukat a kapcsolatfelvételhez, azonban ezeken a tanórákon is maximum 3 tanuló kapcsolja csak be a kameráját. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy ez az arány az online szinkrón tanórák további szegmenseiben sem változik: nem figyelhető meg például olyan jelenség, hogy a tanulók szóátvételnél bekapcsolnák a kamerájukat. Ez az aszimmetria a mikrofonhasználat kapcsán is fennáll a korpusz tanóráiban: a tanárok az online tanórákon végig bekapcsolva tartják a mikrofont, míg a tanulók alapvetően kikapcsolt mikrofonnal vesznek részt a foglalkozáson (Hollóy 2024b). A mikrofont a tanulók csak akkor kapcsolják be rövid időre, ha szólni kívánnak, a megszólalás után rögtön ismét kikapcsolt mikrofonra váltanak. A tanulói mikrofonhasználat azonban más módon értelmezendő, mint a kamerahasználat: az online szinkrón tanórákat vizsgáló kérdőíves/interjús kutatások a tanulói kamera- és mikrofonhasználat tekintetében arra a különbségre mutatnak rá, hogy míg a tanórai kamerahasználatra a tanárok alapvetően ösztönözték a tanulóikat, addig a jelen korpusz tanóráin is megfigyelhető tanulói mikrofonhasználati módok elvártak voltak az online szinkrón tanórákon (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). Amennyiben a tanulók a tanórán nem alapvetően lenémított mikrofonnal vettek részt, akkor számos kommunikációs zavar lépett fel a tanórákon: technikai problémák, visszhang, nemkívánatos egyéb zajok beszűrődése (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). Tehát a korpusz tanóráin is megfigyelhető, alapvetően kikapcsolt tanulói mikrofonok a tanulói kamerahasználattal ellentétben nem tudatos passzivitást, csupán az online szinkrón tanórák kommunikációs etikettjét tükrözik.

A tanórákon használt videókonferencia-programok lehetővé teszik a tanulók számára, hogy csak az online térre jellemző nem nyelvi jeleket is küldjenek (Veszelszki 2015). Ilyen például a digitális jelentkezés, ez a funkció a kapcsolatfelvétel során a 10 tanórából 2 órán figyelhető meg. Mindkét tanórán a tanulók valamilyen tanári kérdésre jeleznek vissza ezzel a funkcióval: a 8. számú tanórán tanári kérésre a géphez való visszaérésük jelzik többen a nyelvi megnyilvánulásuk mellett ezzel a funkcióval, a 3. számú tanórán pedig egy tanári kérdés kapcsán kér szót egy tanuló ezzel a lehetőséggel. A korpusz tanóráin ezen kívül semmilyen más egyéb, a digitális térre jellemző nem nyelvi jelet a tanulók nem használnak a kapcsolatfelvételre a tanárral: nem jelennek meg a csetfelületen emojik, nem jelennek meg GIF-ek, sem egyéb olyan, a felületek által egyébként használható reakciók (pl. integetés), amelyek bármilyen módon a kapcsolatfelvételt támogatnák.

Összességében kijelenthető tehát, hogy a tanulók nem tekinthetők kifejezetten aktív részeseinek az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtési folyamatainak. Egyrészt igen kevés tanórán figyelhető meg tanulói beszéltnyelvi megnyilvánulás: a kutatásban viszonylag magasnak tekinthető tanulói beszédfordulószám leginkább egy tanóra adminisztratív jelenetéhez tartozik. Emellett az írott üzenetek, habár a csetfelületnek köszönhetően megjelennek egy-egy tanóra bevezető epizódjában, szintén nem tekinthetők jellemző tanulói megnyilatkozásformának. Végül pedig a nonverbális jelek közvetítése sem jellemző a tanulók részéről a tanár felé: a diákok jelentékeny része nem használ webkamerát a kapcsolatfelvételhez, az online platform által egyébként használható egyéb nem verbális jeleket pedig szinte semmilyen szinten nem használják a tanulók.