A 14 párbeszédes jelenetben az összes tanári és tanulói beszédidő 3173,52 (52,89 perc). A párbeszédes jelenetek beszédidejének 74%-a tanárokhoz (2336,06 másodperc, 38,94 perc), 26%-a tanulókhoz kapcsolódik (13,96 perc). A magyarországi átlagos középiskolai osztálylétszámokból kiindulva feltételezhető, hogy körülbelül átlagosan 28 fő (Hajdu et al. 2021) vett részt ezeken a tanórákon, ilyen módon a tanulói beszédidőt – ahogy a tanóra egészét tekintve is – a kiemelt párbeszédes jelenetekben is az összes résztvevőre vetítve kell értelmezni. A 4 tanórán ezek alapján körülbelül 112 tanuló vett részt, így az összes párbeszédes jelenetre és tanulóra elosztva egy tanulóra körülbelül 7,48 másodperc beszédidő jut. Ez a szám azonban amellett, hogy a számítás nem pontosan fedi a valóságot, mivel a tényleges osztálylétszámok és a hiányzók aránya ismeretlen változó, az előző alfejezet adatai nélkül még kevésbé értelmezhetők. Jelen korpusz vizsgálatának eredményei arra is rámutatnak, hogy a párbeszédes jelenetek többségében az online térben csupán 3–5 tanuló vett részt a diskurzusokban, ami alapján jogosan feltételezhető, hogy a 4 vizsgált osztály számos tanulója egyáltalán nem is vett részt a tanórai megbeszélésekben.

 

A tanári és tanulói beszédidő megoszlása a párbeszédes jelenetekben különböző: míg egyes jeleneteknél szinte az összes beszédidő a tanáré, van olyan jelenet is az online szinkrón tanórákon, ahol magasabb tanulói beszédidőarány figyelhető meg, mint tanári. A 2. tanóra 3. jelenete egy gyakorlófeladat ellenőrzése: a tanár a tanulók által megoldott feladatok helyes megoldásait ismerteti a jelenet alatt. A tanár az ellenőrzés folyamata alatt ritkán adja át a szót a tanulóknak, inkább ő ismerteti a helyes válaszokat (62. példa, 2. tanóra, 3. jelenet, részlet):

 

A példából az is látható, hogy a helyes válaszok felolvasása mellett hosszabb-rövidebb magyarázatokat is ad a tanár az egyes feladatok megoldásához, ezáltal még aránytalanabb kommunikációt eredményezve.

 

Magasabb tanulói beszédidőarány figyelhető meg továbbá azon jelenetekben, amelyekben tanulói kezdeményezés látható, legyen szó a tanár–diák vagy diák–diák kommunikációról. Az egyetlen olyan jelenete az online szinkrón tanóráknak, amelyben magasabb tanulói beszédidő figyelhető meg, mint tanári beszédidő, az 1. tanóra 3. jelenete. Ez a jelenet előzőleg elemzésre került már a tanulói kezdeményezés szempontjából, de itt is kiemelendő, hogy a jelenetben megfigyelhető spontán tanulói közlések, kérdések, a diák–diák megszólalás, illetve a tanári hezitálás együttesen több tanulói beszédet eredményez. Az online szinkrón tanórák jeleneteit elemezve az látható azonban, hogy a spontán tanulói beszéd, a tanulói kezdeményezés egyáltalán nem jellemző az online tér párbeszédes jeleneteire.