A kötetben bemutatott empirikus kutatás az online szinkrón és jelenléti tanórák kiemelt epizódjaiban vizsgálta a tanár–diák kommunikációs kapcsolatának alakulását, a tanári beszédben a fatikus nyelvi elemek ezen folyamatokhoz kapcsolódó relevanciáját. Az elemzések 8 fő kutatási kérdésre kerestek választ, mely válaszokat ez az alfejezet foglalja össze tételesen.

 

1. Jellemzően az online szinkrón vagy a jelenléti tanulási-tanítási színtéren figyelhető meg több fatikus nyelvi elem a tanári nyelvhasználatban?

 

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy jellemzően mindhárom vizsgált tanóraszakaszban a jelenléti tanórák kommunikációjában figyelhető meg több fatikus nyelvi elem a tanári nyelvhasználatban. Habár átlagosan minden tanóraszakaszban a jelenléti tanórák tanári beszédfordulóiban található több fatikus nyelvi elem, a két színtér közötti eltérés statisztikailag nem nevezhető relevánsnak. A fatikus nyelvi elemek számában az eltérés ennek ellenére viszonylag jelentősnek mondható. Habár az online szinkrón kommunikációs színtér a természetéből adódóan sok szempontból hátráltatja a beszélt nyelvi interakciót (Balázs 2007; Crystal 2001; Gardinaru 2018; Veszelszki 2015), a tanárok a Covid–19 alatt tartott online szinkrón tanórákon jelen adatok fényében nem próbálták ezeket a hátrányokat a beszédfordulóikkal ellensúlyozni. A korpusz tanóráin nem vagy csak nagyon kevés esetben láthatóak olyan kommunikációs stratégiák, amelyek az online platform lehetőségeit kihasználva próbálnák meg a tényleges kapcsolat hiányosságait pótolni. Továbbá a kapcsolatfelvevő, -fenntartó és -záró diskurzusstratégiák tekintetében is az online tanórák párbeszédei igen hasonlóak a jelenléti tanórai diskurzusokhoz – csak ezek sokszor a digitális platform miatt kevésbé tűnnek hatékonynak. Ilyen módon nem figyelhető meg a tanárok részéről az új platformhoz kapcsolódó valódi adaptáció a fatikus kommunikáció szempontjából – ami összhangban áll a szakirodalom azon eredményeivel, hogy maguk az online szinkrón tanórák is inkább igyekeztek tükrözni a jelenléti osztálytermi gyakorlatokat, gyakran nem vagy csak kevésbé kihasználva a platform nyújtotta lehetőségeket (Gonda 2021).

 

2. Milyen fatikus nyelvi elemek segítségével teremtik meg, tartják fent és zárják le a kapcsolatot a tanárok a diákjaikkal a jelenléti és az online szinkrón tanórákon? Ezek a nyelvi elemek milyen arányban jelennek meg a tanári beszédben?

 

Az elemzett online szinkrón és jelenléti tanórák minden epizódjának minden jelenetében megfigyelhetők fatikus nyelvi elemek a tanári beszédben. Mindkét tanulási-tanítási színtér jeleneteiben egyaránt jelen vannak a tisztán fatikus és a fatikus funciót is felvevő nyelvi elemek is: arányaikat tekintve minden esetben a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek vannak többségben, ami összhangban van Asztalos Anikó korábbi vizsgálataival (Asztalos 2022b) (68. ábra).

 

 

Ez az arány elsősorban annak köszönhető, hogy a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek ugyan támogatják a fatikus funkció megvalósulását, a diskurzusokban számos egyéb pragmatikai funkciót is betölthetnek. Eltérés van azonban az egyes vizsgált epizódok tanári beszédében megjelenő fatikus nyelvielem-számok és fatikus nyelvi típusok tekintetében. Egyrészt kijelenthető, hogy az egyes tanárok ezeket a nyelvi elemeket különböző arányokban használják, ami azt mutatja, hogy jó eséllyel minden pedagógus különböző stratégiákat/nyelvi formákat alkalmaz a fatikus kommunikáció megvalósítása során. Másrészt az egyes fatikus nyelvielem-típusok más arányban jelennek meg a különböző jelenetekben is. Míg például a köszönésformák a kapcsolatteremtő és -záró epizódokban több esetben részét képezik a tanári kommunikációnak, addig a párbeszédes jelenetekben ezek a nyelvi elemek nem jelennek meg. Vannak azonban mind a tisztán fatikus, mind a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeknek is olyan fajtái, amelyek minden vizsgált diskurzusepizódban részét képezik a tanári beszédfordulóknak: ilyenek a megszólítások, a fatikus funkciót is felvevő igék és a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők. Ezek az elemek tehát úgy tűnik, hogy a kapcsolatteremtés, -fenntartás és -zárás folyamatait mindkét színtéren, minden jelenetben támogatják.

 

3. Milyen hosszú a kapcsolatteremtő, -fenntartó és -záró epizód az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?

 

A kapcsolatteremtő és kapcsolatzáró epizódok a vizsgált tanórákat keretbe foglalják: ezek mindkét tanulási színtér tanóráin megfigyelhetők. Mindkét színtérről kijelenthető, hogy igen rövid, átlagosan az egyperces időintervallumot sem elérő jelenetek (69. ábra).

 

 

A két tanulási színtéren azonban ezen epizódoknak az időtartama tanóránként eltérő, ami leginkább az adott jelenetekben megfigyelhető tanári kommunikációs célokkal magyarázható.

 

 

4. Milyen pragmatikai funkciók kapcsolhatók a vizsgált tanórák kapcsolatteremtő és kapcsolatzáró epizódjaihoz az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?

 

Habár a tanórai diskurzusokban megfigyelhető tanári és tanulói megnyilatkozások pragmatikai funkcióit több kutatás is vizsgálta már (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020), a tanórai fatikus kommunikációhoz köthető két igen jelentős epizód, a bevezető és a záró epizód pragmatikai funkcióiról keveset tudunk (Dornbach 1997; Erdélyi 2017). Jelen kutatás ezen két jelenet kommunikációs céljait a tanári beszédfordulók megnyilatkozásainak típusai alapján azonosította be. Kijelenthető, hogy habár a két vizsgált tanórai jelenet között van átfedés, egyes funkcióit tekintve különböznek egymástól.

 

A kapcsolatzáró epizódban szintén nagy számban megfigyelhetők a fatikus közlések a tanári beszédben. Ezek megjelenhetnek a különböző, ténylegesen a kontaktust lezáró megnyilatkozásokban, másrészt az értékelő megnyilatkozásokhoz kapcsolódva. A két színtér a kapcsolatzárás funkcióit illetően némileg eltér: míg az online térben a tájékoztató, addig a jelenléti színtéren az értékelő és a feladatkijelölő megnyilatkozásoknak van nagyobb szerepe. Az online színtér záró epizódjában igen gyakoriak a tanulási-tanítási folyamat tágabb kontextusához kapcsolódó tanári közlések: a diákok számára komplex, szokatlan tanulási-tanítási színtéren ezeknek nagy a jelentőségük. A jelenléti tanórán ezzel szemben számos esetben megfigyelhető a tanórai munka osztályszíntű és egyéni értékelése, illetve a különböző házi feladatként elvégzendő feladatok ismertetése. Ezek mellett mindkét színtéren kis arányban jelennek meg kérdések, magyarázatok és óraszervező megnyilatkozások a tanári kapcsolatzáró beszédfordulókban. Összességében kijelenthető tehát, hogy a kapcsolatzáró epizód elsősorban fatikus, értékelő, tájékoztató és feladatkijelölő epizód a tanórákon (71. ábra).

 

5. Milyen módon figyelhető meg a tanulói aktivitás a kapcsolatteremtő, -fenntartó és -záró epizódokban az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?

 

A fatikus kommunikáció ideális esetben kétirányú kommunikációs folyamat, a kommunikációban részt vevő felek közösen alakítják ki és tartják fent a kapcsolatot, illetve a folyamat végén a kapcsolat lezárását is közösen alakítják (Balázs 1993). Ebből kifolyólag a részvizsgálatoknak a tanulói aktivitás elemzése is része volt. A tanulói aktivitás az online szinkrón és a jelenléti színtereken a vizsgált epizódoknál eltér.

 

6. Hogyan alakulnak a vizsgált tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári és tanulói beszédarányai az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?

 

Az online szinkrón és a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek elemzése alapján kijelenthető, hogy a tanári és tanulói párbeszédek során is megvalósul az osztálytermi diskurzusokra jellemző kommunikációs aszimmetria: a tanárok többet, többször és hosszabban beszélnek a vizsgált jelenetekben, mint a tanulóik (72. ábra).

 

A párbeszédes jelenetekben is a tanár a diskurzus irányítója: a tanulói beszédfordulók milyensége nagymértékben függ a tanár által feltett kérdéstől, felvetéstől. Míg a jelenléti osztályteremben, még ha csupán egy-egy rövid, egyszerű információmegosztó tanulói közlés erejéig is, de sikerül a tanároknak a párbeszédes jelenetek alatt több tanulót bevonni a nyelvi interakcióba, az aszimmetria az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben még erősebb.

 

7. Van-e összefüggés a tanári fatikus kommunikáció és a tanulói beszédfordulók hossza között?

 

A párbeszédes jelenetek alapján lefolytatott korrelációs statisztikai vizsgálat azt mutatja, hogy a tanári fatikus kommunikáció nem áll közvetlen kapcsolatban a tanulói beszédfordulók hosszával. A párbeszédes jelenetek további elemzési adatai szolgálnak értelmezési kerettel a statisztikai eredményt illetően: a jelenetekben látható, hogy a tanulói nyelvi viselkedést nagymértékben befolyásolja a feladat/tanórai tevékenység, amelyhez a párbeszédes jelenet kapcsolódik. Számos esetben ezekben a jelenetekben például különböző, egyénileg vagy párokban megoldott feladatokat ellenőriz az osztály, ilyenkor a tanulók például csak a helyes megoldásokat jelzik a tanárnak, ami gyakran egyszavas fordulókat eredményez. Ezzel szemben a különböző nyílt végű kérdésekre épülő, tanulói véleményeket/attitűdöket vizsgáló párbeszédes jelenetek teret engednek hosszabb tanulói válaszoknak is. A tanári fatikus nyelvi elemek mindkét típusú párbeszédes jelenetben megfigyelhetők, azonban a tanulói válasznak nem azok az elsődleges befolyásoló tényezői.

 

8. Van-e összefüggés a tanári fatikus kommunikáció és a tanulói beszédfordulók száma között?

 

A párbeszédes jelenetek alapján lefolytatott korrelációs statisztikai vizsgálat azt mutatja, hogy a tanári fatikus kommunikáció közvetlen kapcsolatban áll a tanulói beszédfordulók számával. A fatikus nyelvi elemek jelentős szerepet játszanak a párbeszédekben a szóátadás-szóátvétel mechanizmusaiban: a megszólítások, a fatikus funkciót is felvevő igék és diskurzusjelölők egyaránt nagy számban megfigyelhetők a szóátadások pontjain. Ilyen módon a nagyobb arányban megjelenő tanári fatikus nyelvielem-szám a párbeszédes jelenetekben ténylegesen eredményezhet több tanulói beszédfordulót.