Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


2. táblázat. Az állami berendezkedés típusai
 
Liberális típusú jóléti államok
Konzervatív típusú jólétiállamok
Szociáldemokrata típusú jóléti államok
Szociális jogok alapja
rászorultság
osztály és státus
alanyi, állampolgári
Szervezési elv
segélyezés és jelentős részben magánbiztosítás
társadalombiztosítás
állampolgári garanciák és társadalombiztosítás
Adminisztráció
a központi és a helyi állam kombinációja
korporatív alapú önkormányzat
állami
A piaci szerepe a jóléti szektorban
jelentős
korlátozott
kicsi
A magánbiztosítás szerepe
jelentős
korlátozott
kicsi
A jövedelemigazoláshoz kötött juttatások szerepe
jelentős
korlátozott
kicsi
A szoláltatások szerepe a jóléti programokon belül
korlátozott
korlátozott
jelentős
A teljes foglalkoztatásra irányuló politikák szerepe
kicsi
korlátozott
jelentős
A redisztribúció mértéke
alacsony
közepes
jelentős
A jóléti intézmények szerepe
piackorrigáló
státuszkonzerváló
egyenlősítő
A szegénység mértéke
magas
mérsékelt
skandináv államok
Példák
Anglia, Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália
Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria
skandináv államok (elsősorban Svédország)

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave