MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Szedimentológia
Barnard, P. C.—Collvis, A. G.—Cooper, B. S. 1981: Identification and distribution of kerogen facies in a source rock horizon. — Examples from the North Sea Basin. — In: Brooks, J. (ed.) 1981: 271–282.
Tartalomjegyzék
- SZEDIMENTOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó
- A szedimentológia múltja, jelene, jövője
- 1. Az üledékképződés folyamata
- 2. A mállás
- 3. A mállási törmelék szállítása
- 3.1. A törmelékszállítás fő formái
- 3.2. A fluidummozgás fizikai alapjai
- 3.21. A testek halmazállapota
- 3.22. Kinematikai alapfogalmak
- 3.23. Dinamikai alapfogalmak
- 3.24. Térfogati és felületi erők
- 3.25. Ideális fluidumok. a bernoulli-egyenlet
- 3.26. Reális fluidumok belső súrlódása. newtoni és nem-newtoni fluidumok
- 3.27. A lamináris áramlás
- 3.28. A turbulens áramlás. a reynolds-féle szám
- 3.29. Folyásleválás és másodlagos áramlások
- 3.21. A testek halmazállapota
- 3.3. A fluidumok hidrodinamikai stabilitása
- 3.4. A fluidummozgás és a hordalékszemcsék kölcsönhatása
- 3.41. A hordalékszemcsék süllyedési sebessége
- 3.42. A hordalékmozgás küszöbértéke
- 3.43. A szemcsemozgás módja
- 3.44. A szállított üledék típusai
- 3.45. A szilárd szemcsék nyírófeszültségeinek átvitele. a Bagnold-féle szám
- 3.46. A klasszikus üledékszállítási elmélet
- 3.47. A vízfolyások üledékszállító munkája
- 3.48. A szél üledékszállító munkája
- 3.5. A Froude-szám és a folyásrendszerek
- Irodalom
- 3.1. A törmelékszállítás fő formái
- 4. A gravitációs tömegmozgások
- 5. A vízfolyások szállító és lerakó tevékenysége
- 5.1. A vízfolyások, folyóvölgyek és völgyszakaszok kialakulása. az erózió fajtái
- 5.2. A folyó vízhozamát, sebességét és a vízhálózat sűrűségét befolyásoló tényezők
- 5.3. A folyóvíz szállította anyagok sorsa
- 5.4. A hordalékszállítási teljesítmény elméleti meghatározása
- 5.5. Az allúvium
- 5.6. A vízfolyás meanderezése
- 5.7. A síksági folyók lerakódásai
- 5.8. Az alluviális hordalékkúpok és lerakódásaik
- 5.9. Fosszilis alluviális üledékek
- 5.10. Folyótorkolatok
- Irodalom
- 5.1. A vízfolyások, folyóvölgyek és völgyszakaszok kialakulása. az erózió fajtái
- 6. A szél szállító és lerakó tevékenysége
- 7. A jég szállító és lerakó tevékenysége
- 8. A kontinentális állóvizek üledéktani szerepe
- 9. A tengeri üledékszállítás mechanizmusa
- 9.1. A hullámmozgás fogalma és osztályozása
- 9.2. Az állandó óceáni áramlások
- 9.3. Időszakos törmelék- és szuszpenzió-árak
- Irodalom
- 10. A tengeri üledékképződés
- 10.1. A tengervíz fogalma, eredete és jelentősége
- 10.2. A világtenger horizontális és vertikális tagozódása
- 10.3. Az óceánok és kontinensek elhelyezkedésének időbeli változásai
- 10.4. A tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai
- 10.41. A tengervíz oldott alkotóinak vízszintes és függőleges irányú változásai
- 10.42. A tengervíz hőmérséklet- és sűrűségváltozásai és azok jelentősége
- 10.43. A CaCO3-oldódás mélységi szintjei és azok értelmezése
- 10.44. Az aragonit tengervízből való közvetlen kiválása
- 10.45. A tiszta kalcit és a dolomit közvetlen kicsapódásának akadályai
- 10.46. A karbonátszemcsék biogén eredetének kérdése
- 10.47. A tengervíz egyéb anyagai
- 10.41. A tengervíz oldott alkotóinak vízszintes és függőleges irányú változásai
- 10.5. Az élővilág szerepe a tengeri üledékképződésben
- 10.6. A tenger üledékképződési övezetei
- 10.61. A tengerparti (litorális) régió
- 10.62. A karbonátos sekélytenger
- 10.63. A sziliciklasztos selfek
- 10.64. A kontinentális lejtő
- 10.65. A kontinentális lábazat
- 10.66. A tenger alatti kanyonok
- 10.67. A mélytenger
- 10.68. A mai óceánok fenéküledékei
- 10.69. Néhány mai beltenger üledékei
- Irodalom
- 10.1. A tengervíz fogalma, eredete és jelentősége
- 11. A vízben oldott mállási termékek. endo- és kozmogén üledékek
- 12. A diagenezis
- 12.1. Fogalom és elhatárolás
- 12.2. A diagenezis fokozatai és azok nevezéktana
- 12.3. A diagenezis fokának meghatározói
- 12.4. A formációvizek
- 12.5. A Folk-féle diagenetikus tartományok
- 12.6. Az epigenezis
- Irodalom
- 12.1. Fogalom és elhatárolás
- 13. A törmelékes üledékek diagenezise
- 13.1. A vizsgálati módszerek áttekintése
- 13.2. A törmelékes üledékek diagenezisének általános jellemzése
- 13.3. Diagenezis és szemcseeloszlás; A Dapples-féle zónák
- 13.4. Diagenezis és pórusvíz-szivárgás; a Schmidt—McDonald-féle zónák
- 13.5. A tengeri pélitek szénizotópos és ásványi összetételének változásai; A Curtis-féle övek
- 13.6. Megjegyzések a kontinentális pélitek diageneziséhez
- 13.7. Példák a törmelékes üledékek felszínközeli diagenezisére
- 13.8. Kiegészítések a homokok felszín alatti diageneziséhez
- 13.9. A törmelékes üledékek porozitása
- 13.10. A homokkövek másodlagos porozitása
- Irodalom
- 13.1. A vizsgálati módszerek áttekintése
- 14. A karbonátok diagenezise
- 14.1. A diagenezist meghatározó tényezők
- 14.2. A legfontosabb diagenetikus folyamatok
- 14.21. A cementáció
- 14.22. Az inverzió
- 14.23. Átkristályosodás (rekrisztallizáció)
- 14.24. Tömörödés (kompakció)
- 14.25. Nyomási oldódás
- 14.26. Konkrécióképződés
- 14.27. Repedés- és üregkitöltés
- 14.28. Az oldódás
- 14.29. Helyettesítéses átalakulások
- 14.3. A karbonátos kőzetek porozitása
- Irodalom
- 14.1. A diagenezist meghatározó tényezők
- 15. A törmelékes üledékes kőzetek szövete
- 15.1. A szemcseméret ingadozásának okai
- 15.2. A törmelékes kőzet szemcsenagyságának megállapítása
- 15.3. A szemcseméreti skálák
- 15.4. A szemcséméret gyakorisági eloszlásának ábrázolása
- 15.5. Eloszlástípusok
- 15.6. A szemcseeloszlás matematikai jellemzése statisztikus paraméterekkel
- 15.7. A statisztikus paraméterek földtani értelmezése
- 15.8. A kétváltozós diagramok értelmezése
- 15.9. A törmelékes szemcsék alaktana
- 15.10. A törmelékes szemcsék térbeli elhelyezkedése
- Irodalom
- 15.1. A szemcseméret ingadozásának okai
- 16. A karbonátos kőzetek szövete
- 16.1. Kőzetelemek fogalma és osztályozása
- 16.2. Az elsődleges kőzetelemek jellemzése
- 16.3. A másodlagos kőzetelemek jellemzése
- Irodalom
- 16.1. Kőzetelemek fogalma és osztályozása
- 17. Az üledékes kőzetek szerkezete
- 17.1. Fogalom és jelentőség
- 17.2. Az elsődleges üledékszerkezetek
- 17.21. A rétegzettség fogalma, okai, fajtái
- 17.211. Horizontális rétegesség és lemezesség
- 17.212. Ferderétegesség (ferderétegzettség)
- 17.2121. A ferderétegesség kialakulása
- 17.21211. Az egyirányú vízfolyások alsó áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
- 17.21212. Az egyirányú vízfolyások felső áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
- 17.21213. A vízáramlási lerakódási alakzatok rendszere és hierarchiája
- 17.21214. A hullámfodrok
- 17.21215. Az eolikus lerakódási alakzatok
- 17.21211. Az egyirányú vízfolyások alsó áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
- 17.2121. A ferderétegesség kialakulása
- 17.213. Az osztályozott (gradált) rétegesség
- 17.214. Az összetett rétegesség
- 17.215. Az imbrikáció
- 17.216. A rétegzetlenség okai
- 17.211. Horizontális rétegesség és lemezesség
- 17.22. Biológiai eredetű belső szerkezetek
- 17.23. Külső vagy réteglapi szerkezetek
- 17.24. Az elsődleges deformációs szerkezetek
- 17.21. A rétegzettség fogalma, okai, fajtái
- 17.3. A másodlagos üledékszerkezetek
- Irodalom
- 17.1. Fogalom és jelentőség
- 18. Az üledékes kőzetek osztályozása
- 19. Durvatörmelékes kőzetek
- 19.1. A klasztitok általános kőzettani tulajdonságai
- 19.2. A rudit fogalma
- 19.3. A ruditok alaki és anyagi tulajdonságok szerinti osztályozása, nevezéktana
- 19.4. A ruditok elterjedését megszabó tényezők
- 19.5. Mono- és polimikt breccsák
- 19.6. Orto- és parakonglomerátumok
- 19.7. A ruditok genetikai csoportjai
- 19.71. Az exogén ruditok
- 19.711. A maradványtörmelék és a maradványkavics
- 19.712. A lejtőtörmelék
- 19.713. A fanglomerátum
- 19.714. A glaciális ruditok
- 19.715. A folyóvízi kavics
- 19.716. Az eolikus kavics
- 19.717. A tó- és tengerparti ruditok
- 19.718. Az intraformációs kavics és konglomerátum
- 19.719. Az exotikus breccsa és konglomerátum
- 19.711. A maradványtörmelék és a maradványkavics
- 19.72. Az endogén ruditok
- 19.71. Az exogén ruditok
- 19.8. A ruditok vizsgálatának módja és jelentősége
- Irodalom
- 20. Homokok és homokkövek
- 20.1. A homok(kő) fogalma
- 20.2. A leíró osztályozás elvei és nevezéktana
- 20.3. Az arenitek elegyrészei
- 20.4. Kémiai összetétel
- 20.5. Az arenitek diagenezise
- 20.6. Az arenitek szövete. szerkezete. érettsége
- 20.7. Az arenitek petrográfiai összetétel és származás szerinti csoportjai
- 20.8. Az arenitek vizsgálata. jelentosége és hasznosítása
- 20.9. Az üledékes kőzetek urándúsulásai
- 20.91. Az urán legfontosabb geokémiai tulajdonságai
- 20.92. Az üledékes urándúsulás feltételei
- 20.93. A nagy üledékes urándúsulások befogadó kőzet szerinti osztályozása
- 20.94. Az üledékes uránérctelepek genetikai csoportosítása
- 20.95. A mecsek hegységi uránérc
- 20.96. Az urán és a földtani időszámítás
- 20.91. Az urán legfontosabb geokémiai tulajdonságai
- Irodalom
- 20.1. A homok(kő) fogalma
- 21. Eolikus aleuritok
- 22. A vízi ülepedésű pélitek
- 22.1. Fogalom és osztályozás
- 22.2. A vízi aleur(ol)itok
- 22.3. Az üledékes agyagok és agyagkőzetek
- 22.31. Az ásványos összetétel
- 22.32. Vegyi összetétel
- 22.33. Az argillitek és márgák makroszkópos tulajdonságai
- 22.34. Az agyagok kolloid sajátságai
- 22.35. Szerkezet
- 22.36. Szövet
- 22.37. Az agyagok porozitása és permeabilitása
- 22.38. A pélites és karbonátos keverékközetek tulajdonságai
- 22.4. A pélitek leülepedése, közettéválása, anchimetamorfózisa
- 22.5. A pélitek elterjedése
- 22.6. A pélitek genetikai csoportjai
- 22.7. A pélitek jelentősége
- Irodalom
- 22.1. Fogalom és osztályozás
- 23. Vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok)
- 24. Üledékes karbonátkőzetek
- 24.1. Fogalom, elhatárolás, leíró elnevezések
- 24.2. Ásványtani felépítés
- 24.3. Kémiai összetétel
- 24.4. Diagenezis és porozitás
- 24.5. A mészkő és a dolomit makroszkópos tulajdonságai, főbb szerkezeti és szöveti bélyegei
- 24.6. Vizsgálati módszerek
- 24.7. Rendszerezés
- 24.8. A karbonátos kőzetek petrográfiai-genetikai típusai
- 24.81. A mészkövek
- 24.82. A dolomitok
- 24.83. A magnezit
- 24.84. A sziderit és a rodokrolit
- 24.9. Jelentőség és hasznosítás
- Irodalom
- 24.1. Fogalom, elhatárolás, leíró elnevezések
- 25. Sókőzetek (evaporitok)
- 25.1. Fogalom és osztályozás
- 25.2. A tengeri sókőzetek keletkezése
- 25.3. A kontinentális evaporitok
- 25.4. A sókőzetek diagenezise
- 25.5. Az evaporitok tér- és időbeli elterjedése
- 25.6. A magyarországi evaporitok
- 25.7. Az evaporitok jelentősége
- Irodalom
- 25.1. Fogalom és osztályozás
- 26. Kovaüledékek
- 26.1. Fogalom és jelentőség
- 26.2. A kovaüledékek ásványai
- 26.3. A kovaüledékek kémiai összetétele
- 26.4. A kovaüledékek anyagának eredete
- 26.5. Az opálkiválasztó szervezetek
- 26.6. A SiO2 vizes oldatokból való kicsapódása
- 26.7. Az A-opál diagenezise
- 26.8. Az üledékes kvarcfázis közvetlen kicsapódása
- 26.9. A kovaüledékek fajtái
- 26.91. A kontinentális kovakőzetek
- 26.911. Gejzirit, limnoopalit, limnokalcedonit
- 26.912. A karbonátos limnoopalit
- 26.913. Az édesvízi diatomaiszap
- 26.914. Az édes- és csökkentsósvízi diatomaföld
- 26.915. Az édes- és csökkentsósvízi diatomit
- 26.916. Édes- és csökkentsósvízi kovaszivacsos üledékek
- 26.917. A tripoli
- 26.918. A kovakéreg
- 26.919. A mészkéreg alatti rétegzetlen opál
- 26.911. Gejzirit, limnoopalit, limnokalcedonit
- 26.92. A tengeri kovakőzetek
- 26.921. A negyedkori tengerek kovaiszapja
- 26.922. A negyedkor előtti tengerek kovaüledékei
- 26.91. A kontinentális kovakőzetek
- Irodalom
- 26.1. Fogalom és jelentőség
- 27. Üledékes vaskőzetek
- 27.1. Fogalom és jelentőség
- 27.2. A vas geokémiai tulajdonságai
- 27.3. Az üledékek és üledékes kőzetek vastartalmának eredete
- 27.4. Az üledékes kőzetek fontosabb vasásványai
- 27.5. Az üledékes vasércek néhány jellemző tulajdonsága
- 27.6. Az üledékes vaskőzetek genetikai osztályozása
- 27.7. A föld üledékes vasérckészlete
- 27.8. A hazai üledékes vasérc-előfordulások
- Irodalom
- 27.1. Fogalom és jelentőség
- 28. Mangános üledékek és üledékes mangánércek
- 28.1. Fogalom és jelentőség
- 28.2. A mangán geokémiai sajátságai
- 28.3. Az üledékek mangántartalmának eredete
- 28.4. Az üledékes mangánásványok
- 28.5. Az üledékes mangándúsulások osztályozása
- 28.6. A kontinensek mn-dús üledékei
- 28.7. A tengeri mangánüledékek
- 28.8. A mangándús üledékek, mint a geodinamikai események indikátorai
- 28.9. A hazai Mn-előfordulások
- Irodalom
- 28.1. Fogalom és jelentőség
- 29. Foszforitok
- 30. Allitok
- 30.1. A bauxit fogalma
- 30.2. A bauxitképződés folyamata
- 30.3. A bauxitok genetikai főtípusai
- 30.4. A bauxit kőzettani jellemvonásai
- 30.5. A bauxittelepek ásványai
- 30.6. A laterit- és karsztbauxitok fő- és nyomelemei
- 30.7. A laterit- és bauxitképződés kémiája
- 30.8. A bauxit dia- és epigenezise
- 30.9. A lateritesedés feltételei
- 30.10. A karsztbauxitképződés körülményei
- 30.11. A bauxitok tér- és időbeli elterjedése
- 30.12. A magyarországi bauxitok
- Irodalom
- 30.1. A bauxit fogalma
- 31. Szerves kőzetek
- 31. Szerves kőzetek
- 31.1. Szénkőzetek
- 31.11. A szénkőzet fogalma
- 31.12. A kőszénfajták általános jellemzése
- 31.13. A kőszén vegyi alkata
- 31.14. Szénkőzettani összetétel
- 31.15. A kőszénképződés feltételei
- 31.16. A szénülés
- 31.17. A kőszénmedencék és a belső erők
- 31.18. A kőszéntelep őskörnyezeti helyzetének rekonstrukciója
- Irodalom
- 31.11. A szénkőzet fogalma
- 31.2. Szénhidrogének
- 31.21. A természetes szénhidrogének fontosabb fizikai és vegyi tulajdonságai
- 31.22. A szénhidrogének képződése
- 31.23. A kőolajok anyakőzete
- 31.231. A Corgés a szénhidrogénképző szerves anyag mennyisége
- 31.232. A szerves anyag genetikai típusa és érettsége
- 31.233. A szénhidrogének és a kőzet szerves anyaga közötti korreláció
- 31.231. A Corgés a szénhidrogénképző szerves anyag mennyisége
- 31.24. Az olajpala
- 31.25. A szénhidrogének vándorlása
- 31.26. Kőolaj- és földgáztelepek kialakulása
- 31.27. A harmadlagos vándorlás
- 31.28. A föld kőolaj- és földgázkészlete
- 31.29. Magyarország kőolaj- és földgáztelepei
- Irodalom
- 31.1. Szénkőzetek
- 32. Az üledékképződési rendszerek rekonstrukciójának alapelvei
- 32.1. A szedimentológiai modell fogalma
- 32.2. Az üledékes kőzét fáciese
- 32.3. A fácieselemzés és -értelmezés eszközei
- 32.4. A lerakódási körülmények és ősföldrajzi összefüggések megállapítása
- 32.5. A facieselemzés nehézségei
- 32.6. A medenceanalízis
- 32.7. Az üledékgyűjtők tektonikai osztályozása
- 32.8. A magyarországi üledékgyűjtők alapvonásai
- Irodalom
- 32.1. A szedimentológiai modell fogalma
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 049 6
Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
