Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Köszöntők (December 26–27.) és Aprószentek-napi virgácsolás

A karácsonyt követő három jeles ünnephez (Szent István vértanú, Szent János apostol és Aprószentek napjához) már a kora középkorban, Európa-szerte gazdag költői anyag, igen gyakran régebbi eredetű időszaki szokáshagyomány kapcsolódott, mely sok vonatkozásban a liturgiával is érintkezésbe került. Nem lehetetlen, hogy e napok egyházi szertartásainak középkori magyar meghonosítása egyben odatartozó európai szokásanyag átvételét is jelentette. Liturgikus könyveink a 11. századtól kezdve folyamatosan tanúsítják az emelkedett liturgikus ünneplést, sőt az ekkor szokásos alkalmi áldások ismeretét is (zab, takarmány, bor, vesszők). Ugyanakkor e napok szokásfelvevő és integráló képessége a kereszténységbe később belépő népeknél is elég sokáig eleven volt: saját régebbi hagyományukból is kapcsoltak ide szokásokat s költői anyagot. A magyarság esetében ezzel a mozzanattal is számolhatunk. Az a tény, hogy a regölés a magyar középkorban (valószínűleg a ll. században) december 26-ával került összefüggésbe, arra mutat, hogy a három nap közül különösen Szent Istváné ünnepeltetett hazánkban kiemelkedő módon, a magyar társadalmat mélységében is érintve. Ezt különben a korai Szent István-patrocíniumok gyakorisága is valószínűsíti.1633

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave