Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Duna vízrendszere

A Kárpát-medence főfolyójának a teljes hossza (forrásaitól a Fekete-tengerig) 2860 km, teljes vízgyűjtő területe pedig közel 817 000 km². Amikor a magyar országhatárt eléri, a württembergi Fekete-erdőben levő forrásaitól odáig (a Kisalföld nyugati pereméig) 1040 km-t tesz meg, vízgyűjtő területe pedig 131 469 km². A Magyarország déli határáig hossza 1457 km-re növekszik, tehát magyarországi hossza 417 km. Vízgyűjtő területe a déli határnál már 209 379 km², de abból csak 39 703 km² a magyarországi – főleg dunántúli – terület. Mivel ugyancsak az Alpokból ered és a Dunántúl peremén folyik délen, a Dunához kell számítanunk jobb oldali mellékfolyóját, a Drávát is, noha csak a magyar–szerb határtól délre, 62 km-re folyik a Dunába. A Dráva teljes vízgyűjtő területe 40 490 km², amiből 6378 km² a Dél-dunántúli terület. Így a Dráváéval együtt a Duna magyarországi vízgyűjtője 46 274 km²-re gyarapodik. Természetesen a Duna többi, dunántúli mellékfolyóinak a többsége is megosztódik Magyarország és Ausztria között. Az első nagy mellékfolyó-„csoportot” a Mosoni-Duna gyűjti össze, amely a kisalföldi Rajka mellett ágazik ki a Dunából és 119 km-es út után Véneknél tér vissza a főfolyóba. Az általa kivezetett víz mennyiségét a rajkai zsilippel szabályozzák. Vízgyűjtő területe 18 061 km², amelyhez jó néhány mellékfolyó – Lajta, Rábca, Rába – is tartozik.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave