Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A folyóhálózat antropogén eredetű átalakulása és annak következményei

A holocén időszaki felszínfejlődést a medence jelentős részein a síksági felszínek süllyedése váltotta ki. Ilyen területek voltak a Kisalföldön, a Dunántúlon a Zala–Balaton vidékén és a Dráva Barcs alatti szakaszán, az Alföldön a Duna bal parti síkja, a Zagyva és a Tarna alsó szakaszának melléke, a Bereg–Szatmári-síkság, Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, a Tisza hevesi és borsodi árterei és a Sárrétek területe. Ezeken a tájakon az átfolyó vizek minden évben elöntötték a felszínt, és szűkítették az ottani lakosság életlehetőségeit. Ezt fokozta az is, hogy az árvizeknek általában évi két periódusa volt, a tavaszi hóolvadás és a kora nyári csapadékbőség időszaka. Ezért a lakosság számának és területi igényeinek növekedésével a 18. század végétől általánossá vált a folyók árvizeinek megfékezése iránti törekvés. Ilyen kezdeményezések már a 18. században is voltak, de általános társadalmi igény csak a 19. században jelentkezett. Ennek megnyilvánulása volt a Körösök vidékének a feltérképezése 1818–1824 között Huszár Mátyás által. Ezt követte a Duna árterének a térképezése ugyancsak általa 1823-tól, amit 1838-ig Vásárhelyi Pál vezetésével fejeztek be. A Tisza mentének felmérését 1834–46 között Lányi Sámuel vezetésével végezték el, míg a Dráva vízrendszerét 1840–46 között térképezték. Mindnyájukat a budai egyetem polgári mérnökképző főiskoláján képezték ki.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave