Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Fertő tó

A Kárpát-medence második legnagyobb tava (kiterjedését a szakkönyvek 335 és 280 km² közé teszik – csökkenő tendenciával) ma már nevének megfelelően a fertő állapotban van. Átlagos mélysége a másfél m-t sem éri el, és a kisebb (az összterület mintegy negyedrészét kitevő) magyarországi részén már a felszín 74, más adatok szerint 88%-át nádas borítja. A nádasok a tó teljes partvonalát – egy rövid pátfalui (Podersdorf) szakasz kivételével – helyenként 5-6 km széles sávban övezik. A fél Balaton méretű tó víztömege a Balatonénak csak mintegy 15%-a. A területének mindössze 3–4-szeresére tehető teljes vízgyűjtő területe (a Balaton esetében ez tízszeres!) – ahonnan két fő táplálója, a Vulka és a Rákosi-patak hozza vizeit – messze nem elegendő a megbízható vízutánpótlás biztosítására. Így egyáltalán nem csodálható, hogy a tektonikusan bezökkent medence lapos közepét (vagy inkább annak nyugati felét) kitöltő víz időnként teljesen eltűnik. A tó utolsó kiszáradását 1866–1869 között jegyezték fel, viszont pár évvel később (1883) területe 515 km²-re nőtt. Mivel vízcseréje korlátozott (levezetője a Hansági-főcsatorna), vize csaknem négyszerte sósabb, mint a Balatoné (átlag 1700 mg/l, főleg nátriumsók). A tó mai állapotában így teljes mértékben rászolgál arra a gyakori megjelölésre, hogy az a délkelet-európai sztyeppövezet szikes tavainak legnyugatibb előőrse. Sajátos élővilágának, tájképi értékeinek, viszonylag természetközeli ökológiai viszonyainak fenntartásáért 1991 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park (National Park Neusiedler See) osztrák–magyar együttműködésben tevékenykedik.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave