Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A hegylábfelszínek térbeli elterjedése a Kárpát-medencében

A későmiocén és korapliocén meleg-száraz időszakok legjobban nyomozható formái a Bérbaltaváriumban képződött hegylábfelszínek. Hegységeinkben változatos – átlagosan 350–200 m tszf-i – magasságon a korábbi abráziós színlőknél alacsonyabban, vagy azokon kiformálódva, valamint a legidősebb folyóteraszok és pleisztocén hegylábfelszíneknél magasabban helyezkednek el. Közös jellemzőjük és egyben azonosításuk kulcsa az, hogy elnyesik az idősebb (pannóniai és annál korábbi) rétegeket, de a legmagasabb teraszoknál biztosan idősebbek, hiszen ezek a teraszok a már kiformálódott hegylábfelszínek legalacsonyabb részéhez igazodva alakultak ki. A középhegységi területek pleisztocénbeli, átlagos 200–300 méteres emelkedésének (Pécsi 1959) következtében a hegylábfelszínek környezetük fölé emelkedtek, intenzíven lepusztultak, felszabdalódtak, valamint gyakran a hegységelőtérben megjelenő szubmontán medencék szakították több részre őket. A hazai középhegységekben alapkőzettől függetlenül változatos magasságokon fekszenek. A Budai-hegységben hozzávetőlegesen 300–350, a Börzsönyben 350–500, a Mátra déli lejtőin 230–270, a Bükkben 220–230, a Mecsekben 300–350, a Bakonyban 390–410, illetve 170–190, a Gerecsében 300–375, a Keszthelyi-hegységben 180–220, az Alpokalján 300 méter tszf-i magasságon találjuk meg maradványaikat. Emellett majd minden tanúhegyünk oldalában is nyomozhatjuk e formákat (8. ábra).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave