Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Területhasználat

A környezetátalakító tevékenységet a Kárpát-medencében a szubboreális, szubatlanti fázistól, Kr. e. 3000-től számíthatjuk (Frisnyák 1999). A földművelés és állattartás hatására a kultúrpuszták kialakulása először az alföldi peremterületeken ment végbe már a római korban. A honfoglaló magyarok által megkezdett legelő- és gyephasználat a medence belsejében kevésbé okozott látványos morfológiai változásokat. A legelő- és gyepgazdálkodás természetátalakító hatásai máig nem annyira számottevőek, mint a szántóföldi művelés általi felszínformálás. Az ekehasználat elterjedésével, a népesség növekedésével, így az új területek művelésbe vonásával az erdők, legelő- és gyepterületek rohamosan csökkenni kezdtek. A következő mérföldkő a gőzgép alkalmazása volt, amely a bányászatot és más egyéb iparágakat is fellendített, ezáltal még nagyobb arányban növelve az emberi beavatkozást a természeti környezetbe. A 19. század elejére a bányák és kohók működtetése miatt tovább csökkent az erdőterületek aránya (30%), a legkisebb arányt, 11,8 %-ot 1913-ban érte el (Karancsi 2006). A társadalom tájformáló szerepe lokálisan a kezdetektől megfigyelhető, de a regionális mértékű beavatkozások a vízrendezésekkel kezdődtek a 18–19. században, ugyanis a történelmi Magyarország 1/8-a, a mai országterület 1/4-e volt ártér, állandóan vagy időszakosan elöntött terület. A magyarországi árvízvédelmi védtöltések kiépítésével 23 ezer km²-nyi terület vált árvízmentessé.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave