Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A természetvédelem rövid története a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence természeti értékeinek alakulását a honfoglalás korát megelőzően annak földrajzi elhelyezkedése, geológiai, geomorfológiai szerkezete, vízrajzi, éghajlati viszonyai és nagyrészt ezeknek az élőhelyi adottságokat alakító folyamatai határozták meg. Így területének nagy részén érintetlen erdők, füves puszták, a folyók árterületein kialakult ligetes gyepek, tavak, mocsarak és lápok borították. A honfoglalást követő időkben a Kárpátok hegyláncait még zömmel összefüggően, de a medence belső területeit is mintegy 40%-ban erdő borította. A népesség szaporodásával az erdők és ősgyepek egyre nagyobb területről szorultak vissza, így már 1426-ban Zsigmond magyar király és német-római császár rendeletben tiltotta meg, hogy a kivágott erdőrészek helyén szántóföldi művelésre térjenek át, biztosítva ezáltal az újraerdősülést. 1504-ben II. Ulászló vadászati törvénye, 1729-ben pedig III. Károly dekrétuma rendelkezik a vadászat és madarászat szabályairól (a tilalmi idők megállapítása). A korszak legjelentősebb rendelkezései között említendő az 1769-ben Mária Terézia által kiadott erdőrendtartás is. Ezek a rendelkezések az élőhelyvédelemmel már közvetlenül is szolgálták a Kárpát-medence természetvédelmét.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave