Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Etnikai és vallásföldrajz

A Kárpát-medence kulcsfontosságú forgalmi fekvésének köszönhetően az elmúlt évezredben Európa egyik legtarkább etnikumú-vallású népesség lakta területévé vált. A népesség etnikai-vallási összetétele az elmúlt évezredben a természeti, gazdasági-társadalmi környezettel szorosan összefüggve, a történelmi sorsfordulók következtében, egymással szoros összefüggésben többször is gyökeresen átalakult. Európának ez a területe több mint ezer éve a finnugor, szláv és neolatin nyelvcsaládok, közel fél évezrede az európai katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia és judaizmus találkozásának, keveredésének színhelye, mely a 9. század óta Róma és Bizánc, a nyugati és keleti kereszténység vetélkedése színterének számít. A magyarok 9–11. századi megkeresztelkedése és a római latin egyházhoz, a nyugati kereszténységhez való csatlakozása (1001) ellenére a katolikus egyház – a reformáció rendkívüli, 16. századi magyarországi sikerei miatt – nem juthatott olyan szerephez a magyar nemzetté válás folyamatában, nem lehetett a magyar etnikai identitás egyetlen, rendíthetetlen oszlopa, mint a „katolikus-ortodox frontvonal” másik két nemzete, a horvátok és lengyelek esetében. A 19. századi nemzeti ébresztő szerepet a szerbeknél az ortodox, a szlovákoknál, szászoknál az evangélikus, a románoknál, ruszinoknál a görög katolikus, a horvátoknál a római katolikus egyház játszotta. A Kárpát-medencében az új államalkotó nemzeteknek kedvező és a nemzeti kisebbségek rovására lezajló, az etnikai homogenizáció felé mutató folyamatok zajlottak le. A történelmileg kialakult nyelvterületek egyneműsödésével párhuzamosan, magas természetes szaporodásuknak köszönhetően a cigány kisebbség száma és aránya a 20. század második felében dinamikusan nőtt. Ugyanezen, szocialista időszakban jelentős változás állt be az állam és egyház, a társadalomnak a valláshoz és az egyházakhoz fűződő viszonyában, mikor a nyíltan vallás- és egyházellenes kommunista rezsim tevékenysége következtében az 1940-es évek végéig csupán csíráiban fellelhető „elvilágiasodás” (szekularizáció) rendkívül felgyorsult, ami a vallásnak és egyházaknak a társadalom életében játszott szerepe fokozatos csökkenésében nyilvánult meg leginkább. Az országot több mint négy évtizedig uraló ateista, kommunista-szocialista társadalmi rendszer bukását követően – főleg az ország katolikus dominanciájú részein – megfigyelhető a szekularizáció lefékeződése, a vallás szerepének rendkívüli felértékelődése. A Kárpát-medence jelenlegi nemzetiségi-nyelvi, vallási-felekezeti arculata hosszú, évezredes történelmi fejlődés eredményeként jött létre, melyet az alábbiakban vázolunk.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave