Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Ortodoxok

Az ortodox egyházak a 20. század második felében a görög katolikus hívők többségének bekebelezésével, a Kárpátokon túli és balkáni ortodoxok (románok, szerbek, ukránok, oroszok) százezreinek betelepítésével hívőik lélekszámát megduplázták (2002-ben több mint 7 millió főre), azok arányát a Kárpát-medence népességén belül 14%-ról 24%-ra növelték. Ennek eredményeként a hívőknek a Vajdaságban ma már 75%-a, Erdélyben 70%-a, Kárpátalján fele ortodox felekezetű. Ugyanakkor a régió katolikus dominanciájú országaiban az ortodoxia visszaszorulása figyelhető meg. Magyarországon az ortodox etnikumok (szerbek, románok) beolvadása, Szlovákiában a ruszinoknak a görög katolikus egyházhoz való fokozatos visszatérése, Horvátországban a szerbek többségének az 1991-95 közötti háború idején történt elmenekülése miatt csökkent számottevően lélekszámuk. Legnépesebb közösségeik az ortodox dominanciájú országokban megegyezik a románokéval, szerbekével, ukránokéval. A Kárpát-medence katolikus többségű területein legtöbb ortodox (ezer főben) Zágrábban (15), Vukováron (10) és Eszéken (9) él. A régió román területein a Nagyszeben és Temesvár székhelyű, Erdélyi és Bánsági Főegyházmegye, a Vajdaságon és Horvátországon a belgrádi pátriárkához tartozó Belgrád–Karlóca, illetve a Zágráb–Ljubljana Főegyházmegye osztozik. Kárpátalján a moszkvai, a kijevi pátriárkákhoz tartozó Ukrán Ortodox Egyházak és az Ukrán Autokephal Ortodox Egyház küzd egymással és a görög katolikusokkal az ortodox hívekért.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave