Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Várható jövőbeli folyamatok

A közelmúltbeli demográfiai tendenciák alapján feltételezhető, hogy a Kárpát-medence népességszáma az elkövetkező évtizedekben is tartósan csökkenni fog, amit csak némileg fog fékezni az Európai Unióhoz történő csatlakozással járó vándorlási nyereség és a cigány népesség még mindig viszonylag magas természetes szaporodása. A globalizáció hatásaként várható az elnemzetlenedés és a szekularizáció folyamatának növekedése, a népesség etnikai identitásának, a történelmi egyházakhoz való kötődésének további gyengülése, elsősorban az urbanizált területeken. Az etnikai-felekezeti területi koncentráció, az asszimiláció, elvilágiasodás és a természetes fogyás miatt teljes joggal feltételezhető, hogy a nemzeti kisebbségek és a történelmi protestáns egyházak hívői arányának és lélekszámának csökkenése fokozódni fog. Az államalkotó nemzetek arányának növekedése a délszláv államok és az ukrajnai Kárpátalja területén továbbra is folytatódni fog, ellentétben azon területekkel, ahol a cigányság lélekszáma és (gazdasági vonzereje miatt) az idegen etnikumúak, vallásúak bevándorlásának mértéke dinamikusan fog nőni (pl. Ausztria, Magyarország, Szlovákia). Az állami szociálpolitikának is köszönhetően magas termékenységű roma népesség lélekszámának jövőbeli változásával kapcsolatban a közelmúltban számos demográfus becslése látott napvilágot, melynek alapján nem kizárható, hogy 2050-ben a Kárpát-medencének már 3,6 millió főnyi cigány lakója lesz.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave