Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Összegzés

A Kárpát-medence településhálózatának fejlődése a honfoglalást követő csaknem ezer évben természetföldrajzi (helyi- és helyzeti energiák, a gazdálkodás feltételei stb.) és történelmi (tatárjárás, török hódítás, telepítések stb.) tényezők együttes eredője volt. Külső, többé-kevésbé tudatos településpolitikai beavatkozásokról jószerivel csak a kiegyezést (1867) követően beszélhetünk. Az elmúlt száz év során ugyanakkor a politika beavatkozása a nagytáj településfejlődésében rendkívül fölerősödött. Előbb a trianoni határmegvonások, majd a kommunista diktatúrák településfejlődést erőteljesen befolyásoló tevékenysége, végül pedig az utóbbi húsz évben a globalizáció okozta versenyhelyzet révén a korábban egységes Kárpát-medencei településhálózat széttagoltsága nőtt, az egyes területi egységek közötti településfejlődési irányok nagyban eltértek. Az ezredfordulót követően ugyanakkor azt látjuk, hogy a Kárpát-medencét birtokló államokban végbement (vagy várható) európai integráció, valamint a határok gyengülő szerepe révén a korábbi településközi kapcsolatok, kis- és nagytérségi települési kooperációk részben újjáéledtek. A következő évtizedekben a határ menti térségek infrastruktúra- (pl. közút-) hálózatának fejlesztése révén a történelmi kapcsolatok (vonzáskörzetek, áru- és népességmozgások) várhatóan még inkább helyreállnak.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave