Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Trianon és a II. világháború közötti időszak

Az első világháborút és a monarchia időszakát lezáró, 1920. június 4-én aláírt békeszerződés a Kárpát-medence korábbi társadalmi-gazdasági egységét teljes mértékben felforgatta, az országterület mintegy 70%-a elveszett. Az új határok közé szorított Magyarország az ipartelepek 44,7%-át, az erőgépek 47,5%-át, a munkáslétszám felét és az összes termelése 52%-át örökölte csak meg. A (ki)termelő kapacitások jelentős része (a vasércbányászat majdnem 90%-a, a kohászat 69%-a, faipari termelés 84%-a) az új országhatárokon kívülre esett, az elcsatolt területekkel hazánk természeti erőforrásainak jó részét is elvesztette, ezek közül talán a kitermelőipart érte a legnagyobb veszteség, mivel a szénbányászatot kivéve gyakorlatilag minden fontos üzem határon kívülre került. Az erőforrások elvesztése mellett a feldolgozóipar jelentős része megmaradt, amelynek kapacitásai azonban túlméretezetté váltak, az exportra berendezkedett malomipar sem találta meg régi piacait az új politikai, gazdasági környezetben. A haditermeléssé transzformált gépipar szinte teljes egészében leállt, a vagongyárak kapacitásuk 30%-át, a cementgyárak 25%-át használták ki, és a gyáripar termelése is több mint 60%-kal csökkent.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave