Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Kelet-Magyarország egésze

A mai Magyarország nyugati része tartósan, keleti határvidéke, a Tiszántúl rövidebb ideig, Dacia részeként a Római Birodalomhoz tartozott, míg a köztes, terjedelmes területek a rómaiak által bizonyos felsőbbséget is kifejező elnevezéssel a Barbaricumhoz soroltattak. A két térséget elválasztó, a Római Birodalom határát jelölő, a Duna jobb partját követő limes egyúttal az akkori fejlett világ és a szegényebb, mind termelési módjában, társadalmi szervezettségében, mind pedig infrastruktúrájában elmaradott, új és új népek által lakott területek közötti választóvonal is volt. Emitt városok, utak, vízvezetékek, fürdők, amott földből emelt várak, védelmi árkok – a különbség óriási és tartósan fennmarad (mint ahogy a Pannónia – Hunnia fogalmi szembeállítás szemléletesen kifejezi). Nem változott a helyzet a honfoglalás idején sem: a középső és nyugati részeken nagyobb tömegben telepedtek le őseink, mint az árvizekkel fenyegető, kiterjedt pangóvizes területekkel, mocsarakkal tarkított, nehezen járható Alföldön. (Észak-Magyarország ekkor már kedvezőbb helyzetben volt.) A tatárjárás ugyanakkor az egész Kelet-Magyarországot súlyosabban érintette, mint az ország többi részét. A jászok és a kunok letelepítése növelte a népsűrűséget és erősítette az Alföldet.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave