Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Őrvidék

Az Őrvidék nyugati szomszédunk, Ausztria legkeletibb és legfiatalabb tartománya, mely a Dunántúl nyugati peremén, 3965 km²-en terül el, és Ausztria területének 4,7%-át teszi ki. Keletről Szlovákia (Pozsony) és Magyarország (Győr-Moson-Sopron és Vas megyék), nyugatról az osztrák Stájerország, illetve Alsó-Ausztria tartományok határolják. A tartomány 1921-ben alakult meg a történelmi Magyarország nyugati, főként német ajkúak lakta területeiből („Deutsch-Westungarn”) a Saint-Germain-en-Laye-i (1919) és a trianoni (1920) békeszerződéseket követően. Burgenlandnak általánosan elfogadott magyar neve a 20. században nem volt, legfeljebb időnként bukkant fel a német név tükörfordítása („Várvidék”). A találó Őrvidék elnevezés az elmúlt két évtizedben kezdett a helybeli magyarok kezdeményezésére egyre szélesebb körben elterjedni és a magyar térképeken felbukkanni. 1921-ig Moson, Sopron és Vas vármegyéink, Magyaróvár, Sopron és Szombathely vonzáskörzetei osztoztak mai területén. Azóta az új osztrák tartomány területét hét járásra (Nezsider, Kismarton-vidék, Nagymarton, Felsőpulya, Felsőőr, Németújvár, Gyanafalva) és két járási jogú városra (Kismarton és Ruszt) tagolták, székhelyéül – a Magyarországon maradt Sopron helyett – a volt Esterházy-uradalmi központot, Kismartont jelölték ki. Ez a közigazgatási beosztás az 1938–1945 közötti, a tartományt felszámoló náci időszaktól eltekintve napjainkig változatlan maradt.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave