Jellegzetes, de nem uralkodó részarányú komponense a rétegösszletnek (középciklusonként 5–18%). Az alsó tagozat közepes szemcsenagyságú, homokkőben szórtan elhelyezkedő kavicsokat és vékony konglomerátum betelepüléseket tartalmaz. A felső tagozat vastag konglomerátum rétegtaggal kezdődik, feljebb a rétegvastagság is (2,5–3 m-ről 1 m-re), a maximális kavicsátmérő is (12 cm-ről 5 cm-re) csökken. A kavicsátmérő a konglomerátumpadokon belül, nagyobbrészt a kimosási határ felett a legnagyobb, és felfelé fokozatosan csökken. Gyakori eset azonban az is, hogy a legdurvább szemcsenagyság a konglomerátumpadok középső részén található. A kavicsok közepesen koptatottak, általában irányítottak, és a réteglaphoz viszonyítva 10°-nál meredekebb helyzetűek (medersodorvonal fácies). A kavicsok anyaga a Tésenyi Homokkő kavicsanyagához hasonló: granitoid, mezometamorf (gneisz, csillámpala), anchi- és epimetamorf (agyagpala, fillit, metahomokkő, metavulkanit), karbon és saját anyagú (homokkő-aleurolit és áthalmozott dolomitkonkréció) kőzetfajták. Körültekintő vizsgálattal bizonyították, hogy a Korpádi Homokkő metariolit kavicsai nem a Gyűrűfűi Riolitból, hanem egy idősebb és kevésbé savanyú (andezites) vulkáni formáció lepusztulásából származnak; kémiai és ásvány-kőzettani összetételükben megegyeznek a Tésenyi Homokkő hasonló vulkanit kavicsaival. Ez a körülmény a Korpádi Homokkőnek a Gyűrűfűi Riolitnál idősebb korát igazolja, és bizonyíték a Ny-mecseki és a Mecsek-Villányi-hegység közötti Korpádi Homokkő azonosságára.