Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

5. Dichostylido michelianae-Gnaphalietum uliginosi Timár 1947 (Tisza-parti iszapgyopáros)

Azonális, elsődlegesen a nagyobb folyók medrében kialakuló természetes pionír társulás, amelynek talaja laza, nyers öntéstalaj, a Juncetum bufonii társulásénál csak némileg kötöttebb. A két társulás ezért gyakran mozaikosan fordul elő. A talajban sem mész-, sem sófelhalmozódás nem figyelhető meg. Az aljzat nitrogénben szegény, ami azért is fontos, mert különben a medernek ezen részein is Chenopodion glauci jellegű ruderális növényzet fejlődne ki.

A növényzet borítása jóval meghaladhatja az 50%-ot. Uralkodó fajai az iszapkáka (Dichostylis micheliana), a barna palka (Cyperus fuscus) és a csomós palka (Chlorocyperus glomeratus). Konstans faj az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) és a henye pimpó (Potentilla supina), gyakoriak a ruderális és félruderális elemek, mint a torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus), az erdei és a mocsári kányafű (Rorippa silvestris és R. islandica), a zöld disznóparéj (Amaranthus lividus subsp. adscendens) és a keskenylevelű lórom (Rumex stenophyllus).

Tipikus állományai a szárazra került folyómedrekben a vízborítás megszűnése után igen gyorsan kialakulnak és efemer jellegű közösségeket alkotnak, amelyek még az adott évben átakulhatnak a félruderális évelő Agropyro-Rumicion-fajok behatolása következtében.

Általánosan elterjedt a nagyobb folyók alföldi szakaszainak szárazra kerülő medrében, így a Duna, a Dráva és különösen a Tisza és mellékfolyói mentén.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero