Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


2. Heliotropio supini-Amaranthetum albi Timár ex Borhidi 2001 (Disznóparéjos törpe iszaptársulás)
Bas.: Heliotropio-Verbenetum supinae consoc. Amaranthus albus & consoc. Amaranthus crispus Timár 1954. Annal. Biol. Univ. Hung. 2: 311. IV. és V. tábla. Holotípus: IV. táblázat, felv. Nr. 5.
Timár eredeti nevei a 3d. § értelmében érvénytelenek. Valójában a két konszociációként közölt társulás a Heliotropio-Verbenetum supinaetől több szempontból is külön asszociációként különítendő el. Egyrészt ezekből az állományokból teljesen hiányzik a társulásalkotó Verbena supina, helyette a fehér és a bodros disznóparéj (Amaranthus albus és A. crispus) lép fel uralkodó fajként. A Bidention-fajok helyett pedig határozott szikjelzők jelentkeznek differenciális fajokként, mint a Bolboschoenus maritimus, Crypsis aculeata, Heleochloa schoenoides, Puccinellia limosa. Maga a társulás szürkésfekete, gyakran bolygatott iszapos hordalékon, főleg árkokban és csatornákban alakul ki, alacsonyabb vagy magasabb szóda- és mésztartalmú iszapon. Az állományok eleinte lilás, majd zöld színűek, az Amaranthus crispusos állományok ősszel barnászöldek. A maradó kórós termetű fajok távolról megkülönböztethetővé teszik a Heliotropio-Verbenetumtól.
Szeged mellett Sándorfalva környékén fordul elő.
3. Pulicario-Menthetum pulegii Slavnić 1951 (Csombormentás iszaptársulás)
A társulással azonosnak tekinthető a később keletkezett Lythro-Pulicarietum vulgaris Timár 1954 asszociáció leírása, ezért ez utóbbi név mint szüntaxonómiai szinoním elvetendő, annál is inkább, mert a Lythro-Pulicarietum origináldiagnózisában szerepel a Slavnić-féle társulás neve szünonimaként (29c. §).
Erősen kötött feketésszürke iszapon, többnyire a legeltetett szikesek őszre kiszáradó szikfokaiban megjelenő társulás, amely haragoszöld színével késő őszig kiválik világos környezetéből. Uralkodó faja egyaránt lehet a parlagi bolhafű (Pulicaria vulgaris) és a csombormenta (Mentha pulegium). Mellettük tömeges lehet még az eperhere (Trifolium fragiferum), az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia), a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia marginata), a madárkeserűfű (Polygonum arenastrum), a fehér tippan (Agrostis stolonifera), vagy a sziki árpa (Hordeum hystrix).
Szentes és Szeged környéki szikeseken és délebbre, a Vajdaságban fordul elő.

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave