Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


1. Phragmitetum communis Soó 1927 em. Schmale 1939 (1. kép) (Nádas)
Leginkább sík- és dombvidéki jellegű növénytársulás, amely Európában az északi területek kivételével elterjedt. Tavak és holtágak zonációjában, mezotróf–eutróf lápok szegélyében egyaránt megtaláljuk állományait. A felszíni vízborítás lehet tartós, de a 2 métert meghaladó mélységű, vastag tőzegborítású területeken hiányozhat is. Enyhén alkalikus vizekben is előfordul, sőt ilyen helyeken versenyképessége nő a többi nádasfajjal szemben (Borhidi 1971). Tápanyagban szegény termőhelyeken ritkás állományai alakulnak ki, amelyekben több növényfaj is előfordulhat. Kedvező tápanyag-ellátottság esetén sűrű, magas, fajszegény állományai fejlődnek (Scirpeto-Phragmitetum pauperum Soó). Többnyire ilyenek a rendszeresen kezelt (aratott) állományok is. Általában a vízben álló állományokkal szemben a feltöltési zóna időszakosan elárasztott, nyáron kiszáradó fázisában levő terresztris nádasok fajokban lényegesen gazdagabbak. Ezekben az állományokban rendszeresen megjelenik a sövényszulák (Calystegia sepium), a réti füzény (Lythrum salicaria), a vízi peszérce (Lycopus europaeus), a lápi csorbóka (Sonchus palustris), továbbá a karakterfajként is tekinthető ádáz (Aethusa cynapium) és a mérges csomorika (Cicuta virosa) valamint a ritka, védett nádi boglárka (Ranunculus lingua).
Domináns a nád (Phragmites australis), amelyhez a felső szintben tavi káka (Schoenoplectus lacustris), télisás (Cladium mariscus), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), keskenylevelű gyékény (T. angustifolia) stb. társulhat. A termőhelytől függően többféle típusa alakulhat ki, amelyeknek a faji kompozíciója nehezen jellemezhető egységesen. Kedvező tápanyag- és vízellátású, rendszeresen kezelt élőhelyeken fajszegény változata található. Iniciális stádiumaiban gyakran a lebegő hínár jut fontos szerephez. A nyílt és pangó víz határán (pl. a Balatonban is) Fontinalis antypiretica vízimohával jellemezhető típusa alakulhat ki.
Nyugodtabb, eutróf vizű típusaiban gyakori lehet a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae). A feltöltődés előrehaladtával jellemzővé válik a zsombéksás (Carex elata), ezt szivárgó vizű területen a bugás sás (C. paniculata), tápanyagban szegényebb termőhelyeken a rostostövű sás (C. appropinquata) helyettesíti. Tápanyagban gazdagabb, illetve kezeltebb területeken a parti sás (C. riparia) szaporodik el. A hosszabb ideje láposodó állományokban (ősi vízfolyások nádasaiban) a zsombéksás mellett a lápi csalán (Urtica kioviensis) is megtalálható. Vastagabb tőzegen vagy úszólápon (pl. Velencei-tó) a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) előfordulása jellemző. A tőzegfelületeken összefüggő mohaszinúziumok alakulhatnak ki, leggyakrabban a Drepanocladus aduncus részvételével. Az úszólápok kisavanyodott tőzegén megjelennek a tőzegmohák (pl. Sphagnum palustre). Egyes alföldi nádasok védett faja a Tisza-parti margitvirág (Chrysanthemum serotinum).
A megfelelő élőhelyeken az egész országban megtalálható, de a síkvidéki területeken gyakoribb.

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave