Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


9. Acoretum calami (Eggler 1933) Schulz 1941 (Kálmosos)
Európában szubmediterrán elterjedési tendenciájú, sík- és dombvidéki növénytársulás. A kálmos (Acorus calamus) több évszázaddal ezelőtt Délkelet-Ázsiából került Európába. Több más adventív fajjal szemben nem vált agresszív gyomnövénnyé, de nem is szorult ki, hanem beépült a természetes flórába és vegetációba.
A harmatkásáshoz (Glycerietum maximae) – amellyel gyakran érintkezik is – sok tekintetben hasonló, így többé-kevésbé tápanyagban gazdag (eutróf-mezotróf), ingadozó vízállású területeken (pl. folyóártereken) elterjedt. Kifejezetten melegigényes (legalábbis a nyári időszakban). A legeltetéssel járó zavarást elég jól tűri. A nyár eleji időszakban élénkzöld, sűrű, feltűnően illatos állományokat alkot. Vegetációs periódusa meglehetősen rövid.
A domináns kálmos (Acorus calamus) mellett rendszeresen megjelenhet a vízi harmatkása (Glyceria maxima), továbbá Magnocaricion-fajok, mint a hólyagos sás (Carex vesicaria) és a mocsári galaj (Galium palustre), szórványosan pedig a nádasok fajai, mint a mételykóró (Oenanthe aquatica), az iszapzsurló (Equisetum fluviatile) vagy a vízi menta (Mentha aquatica).
A (Dráva-völgy), ÉK (Ipoly-völgy), DDt (Somogy: Berzence)

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave