Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

9. Carici appropinquatae-Equisetetum variegati (Kovács M. 1962) Borhidi 2001 (Zsurlós sásrét)

Bas.: Caricetum davallianae equisetosum variegatae Kovács M. 1962 (3f. §).

Holotípus: Kovács M.: Die Moorwiesen Ungarns. Akad. Kiadó 1962. p. 48. Tab. IX. Aufn. Nr. 5.

Kétszintű sásréti társulás, amely alföldszéli síklápok friss vizű patakjainak árterén, erősen nedves fázisában, mészben gazdag tőzegen alakul ki. Felső szintjét 1–1,5 m magas sások, a többnyire domináns rostostövű sás (Carex appropinquata), továbbá a mocsári és az éles sás (C. acutiformis, C. gracilis), valamint a nád és gyapjúsás-fajok (Eriophorum angustifolium és E. latifolium) alkotják. A második 30–40 cm magas és lényegesen sűrűbb gyepszintet a tarka zsurló (Equisetum variegatum) uralja a muharsás (Carex panicea), a mocsári zsurló (E. palustre), a vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a gyakran tömeges közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris) kíséretében. Mohaszintje többnyire teljesen zárt, de fajokban szegényebb az üde láprétekénél.

Kovács M. (1962) IX. táblázatában 10 felvétel képviseli a társulást. Ha a táblázatból kiemeljük a 9. számú felvételt – amely egy valódi Caricetum davallianae állományt mutat –, kiderül, hogy a Pedicularis palustris és az Eriophorum latifolium kivételével egyetlen Caricetalia davallianae- vagy Molinion-faj sincs a társulásban. Ez a két társulás összehasonlításában nem kevesebb, mint 18 diagnosztikus értékű faj hiányát jelenti; maga a Carex davalliana is hiányzik a felvételekből! A Carici appropinquatae-Equisetetum variegati társulást nádas és magassásos fajok jelenléte különíti el, mint Carex appropinquata, C. acutiformis, Phragmites communis, Menyanthes trifoliata, Equisetum palustre, Cirsium oleraceum, C. palustre és természetesen a domináns Equisetum variegatum, míg a Caricetum davallianae jellemző fajkombinációja mellett (lásd ott) a mocsár- és nedves kaszálóréti elemek nagy számban való jelenléte hangsúlyozza a két társulás közti jelentős különbséget. Kovács leírásában hivatkozik az Oberdorfer (1956) által említett „Equisetum variegatum-Gesellschaft”-ra, amelyről azt írja, hogy a tarka zsurló széles ökológiájú faj, amely igen különböző termőhelyeken képes dominánsan fellépni. Biztos azonban, hogy az Oberdorfer által közölt állományok nem azonosak a nálunk előfordulókkal, hanem egy alhavasi szittyós láprét-társulásba sorolhatók. A tarka zsurlót pedig ott a Juncetum alpino-articulati (Oberd. 1957) Philippi 1960 karakterfajaként tekintik (Pott 1995).

ÉK (Gödöllői-dombság, Mátra), NyDt (Vas).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero