Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


3. Molinio-Salicetum rosmarinifoliae Magyar ex Soó 1933 (Buckaközi kékperjés rét)
A Duna–Tisza közi homokhátság buckaközi mélyedéseinek, egy korábbi nedves időszakban – pl. a Bükk-I. korban – kialakult, és mindmáig fennmaradt pionír jellegű bennszülött társulása. A boreális öv homokos síkságain más rokon társulások helyettesítik Salix repensszel, és más fajkombinációval. Talaja kissé tőzeges, homoki réti talaj, amely a ráhordódásoktól gyakran átmegy humuszos homoktalajba. Egykor a buckaközökben nagyobb kiterjedésű, kiszáradó láprét-társulások voltak, amelyek az általános Duna–Tisza közi talajvízszint-süllyedés miatt visszahúzódtak. Magyar Pál (1933) a homoki termőhelyek ökológiájáról írva ismerte fel e viszonylag könnyebben fásítható társulást, amely domináns névadó és más nedvességjelző fajairól (pl. Agrostis stolonifera, Phragmites australis, Prunella vulgaris) jól azonosítható.
Leszámítva a fehér nyár (Populus alba) és a közönséges nyír (Betula pendula) néhány elszórt példányát, a társulás állományai leginkább három szintűek, mely a felső 50–150 cm magas félcserjés-gyepszintre, az alsó 10–20 cm magas lágyszárú-szintre, s az utóbbi által szabadon hagyott felszínt borító aranyoszöld mohaszintre tagolódik.
Jellemző és gyakori fajai a serevény fűz (Salix repens subsp. rosmarinifolia) és a homoki káka (Holoschoenus romanus). Nagyobb állandósággal kíséri a fehér tippan (Agrostis stolonifera), a szürke sás (Carex flacca), a homoki ibolya (Viola rupestris) és a farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias). Mohaszintjét főleg tág igényű (Ceratodon purpureus) és xero-mezofrekvens fajok (Brachythecium salebrosum, Hypnum cupressiforme) alkotják. A sajátos faji összetétel – a nedvességjelző és a szárazságtűrő fajok együttes előfordulása – a termőhelyi szélsőségekre utal.
A (D–T, leginkább Nagykőrös, Bugac, Bócsa-Jakabszállás, Dabas, Csévharaszt).

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave